Szegedi Orvostudományi Egyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1952-1953, Szeged
1952.október 31., II. rendes ülés
- Io -A DISZ-ben nincs benn az uj nemzedék döntő többsége, banem csak kisebbsége. Különösen gyenge a DISZ az egyénileg gazdálkodó parasz fiatalok között és a 'l.Sz.Cs.-ben. A DISZ alapszervezetei még nem elég szilárdak, s nem élnek megfelelő belső életet. Az Úttörő mozgalom már komoly erőt képvisel az ifjúság között, A DISZ politikai fejlődése szempontjából csak kezdeti eredményekről lehet beszélni. A Pártnak és a DlSZ-nek a munkája áltaIá ban elmaradt a dolgozó és tanuló ifjúságnak nagy politikai változása mögött. Pártszervezeteink nem értették meg eléggé a Komszomolhoz hasonló ifjúsági szervezetnek a DISZ-nek a jelentőségét, ezért nem fordítottak rá elég gondot, nem vezették, nem ellenőrizték eléggé, farkas elvtárs a továbbiakban részletesebben foglalkozik a DISZ létrejöttének a körülményeivel, s élesen bírálja a szervezeti hiányosságokat, a rossz kádermunkát, a kapkodó vezetést, amely a tömegektől való elszakadáshoz vezetett. A Párt Politikai Bizottsága már ez év februárjában felfedte a DISZ komoly hiányosságait, s megtette az intézkedéseket azok megszüntetésére. A politikai Bizottság útmutatása alapján lényeges javulás következett be, azonban az ifjúság nevelésének bonyolult és sokrétű feladatával rendszeresen és tervszerűen kell foglalkozni. Az ifjúság nevelését, a Disz szervezetek irányítását és támogatását a Párt állandó jellegű, egyik legdöntőbb politikai feladatának kel tekinteni. A munkás-if.juság, amely a Párt legszilárdabb támasza az ifjúság között, mind aktívabban veszi ki részét a szocializmus építéséből. Azonban, a munkásifjuság egésze még nem vált a termelés rohamcsapatává és számos helyen még nem kielégítő a magatartása. A munkásifjuságnak a muhkához való szocialista viszonya kialakításában a DISZ-nek fontos szerepe jut. A munkás if juságnak uj fontos osztaga szerveződött meg a Párt kezdeményezésére: az ipari tanulók egyenruhás, immár 60 ezer főnyi csapata. Amig az ifjúmunkás tömegek bizonyos hiányosságok ellenére is lelkesen s mind nagyobb aktivitással építik a szocializmust, és politikai fejlődése is alapjában megfelelő, addig a falusi ifjúság politikai fejlődésében nagy elmaradás tapasztalható. Közöttük érvényesül leginkább a klerikális reakció befolyása. Azért döntő kérdés a falusi ifjúság politikai nevelése,mert az ország lakosságának a többsége jelenleg is falusi. Megnehezíti a munkát, hogy a falusi Pártszervezetek és tömegszervezetek lényegesen gynqs^bbek a városiaknál. A parasztság és a parasztifjúság között szakszervezet nincsen és nem is lehet. Egyedül a DISZ végezheti el azt a feladatot, hogy a parasztfiatalságot meggyőzze a szocialista ut helyességéről. A DISZ-nek tehát a szó igaz értelmében munkás- paraszt harcos tömegszervezetté kell fejlődnie. A Pórt és a DISZ munkája a falu után az iskolákban a leggyengébb és legelmaradottabb. Különösen áll ez az Egyetemi és főiskolai munkára, ahol pedig a szocializmus építésének uj,fiatal^ parancsnoki kara nevelkedik. A Párt és a DISZ egyik legfontosabb feladata, hogy ennek az uj parancsnoki karnak a politikai nevelését és kiváló tanulmányi eredményeit biztosítsa. Képi demokráciánk hatalmas mértékben megadta a lehetőséget arra, hogy a nép fiataljai felemelkedjenek az értelmiség soraiba. Ennekellenére a hallgatók politikai fejlődése nem kielégítő. A munkás származású egyetemi hallgatók között olyan szellem^tapasztalható,mintha az egyetemi tanulásukkal szívességet tennének, áldozatot hoznának a népi demokráciának. Az internacionalizmus, a hazafiasság szelleme alacsony színvonalú, ^őleg a nem munkás származású egyetemi hallgatók között nem ritka a nyugat-imádat. Kern kielégítő a hallgatók egyrészének magatartása a honvédelem és a néphadsereg iránt sem. Eftősen érezhető a pacifizmus.. Mindez a Párt- és -^ISZ-munka aüyp— i-------------------------------------------------------
