Szegedi Orvostudományi Egyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1952-1953, Szeged

1952.október 31., II. rendes ülés

- 5 -Elnök bejelenti, bogy a minisztériumi értekezlet második pontja a dékáni apparátus átszervezése, ill. kibővítése volt. Már az elmúlt tanévben is felmerült az a gondolat, bogy azokon az orvostudományi egyetemeken, abol gyógyszerészképzés is folyik, külön rektorátust szerveznek és két különálló kart két dékánnal, ezt azonban a minisztérium nem tartja megvalósítbatónak. A minisztérium kidolgozott egy tervet a dékáni apparátusra vonatkozóan, amely lényegében nem különbözik a jelenlegitől, vannak ugyan bizonyos eltérések, de ezek csak úgy lennének megoldhatók, amennyiben ebbez uj állásokat rendszeresítene a minisztérium.

Tudomásul szolgál.

Elnök a továbbiakban beszámol az október bó Minisztériumban tartott ankétről.

24-én a Közoktatásügyi

Az ankét első felében Darvas József közoktatásügyi miniszter az egyetemeken' folyó nevelő munka hiányosságaival és feladataival foglalkozott. Kifogásolta, bogy a Központi Vezetőség határozatainak feldolgozása nem történt meg kellőképen. Ebben véleménye szerint hibás a minisztérium, de hibás az egyetemek vezetősége is. Ennek eredményeképen tűzte ki elnök a mai tanácsülés napirendi, pontjaként a Központi Vezetőségnek az egyetemi nevelőmunkára vonatkozó határozatainak, valamint Farkas Mihály elvtárs referátumának ismertet-sét. Az Építésügyi Egyetemen ezzel kapcsolatban konkrét határozatokat hoztak.

Darvas miniszter elvtárs kifogásolta továbbá, hogy az ifjúság politikai nevelése túl lassú, annyira, hogy gátjává válik a szakmai fejlődésnek. Ezen a téren alapvető javulásra van szükség.

A főhiányok a következőkben foglalhatók össze: az apolitikusság a hallgatók között elterjedt, zárt világ az egyetem. Hiányzik a politikai problémák iránti eleven érdeklődés. Megállapítható, hogy az I.évesek munkafegyelme a legjobb, viszont az utolsó éveseké a legrosszabb. Kérni túlzással azt is mondhatjuk - mondotta Darvas miniszter elvtárs,-hogy az egyetemen elromlanák. Igen nagyfokú a politikai tájékozatlanság. A hallgatók nem ismerik a legfontosabb Párt és kormányhatározatokat, nem olvasnak újságot. Az általános kulturális érdeklődés sem kielégítő. De ezen túlmenően a szakirodalmat „sem olvassák. Erős a polgári gondolkodás maradványa még a munkás-paraszt származásúak között is.

Sokan az egyetemet oklevél-szerzési lehetőségnek látják s azt minél kevesebb munkával akarják elérni. Kifogásolta a miniszter, hogy a lemorzsolódás magas, különösen a szakérettségiseknél. Az ifjúság áldozatvállalásának hiánya megmutatkozott a végzett hallgatók elosztásánál is; vidékre nem akarnak menni.

A fegyelmi büntetéseket az egyetemek a nyilvánosság kizárásával hajtották végre; ezzel kapcsolatban a minisztérium ajánlja a társadalmi biróságok nevelő hatását.

Megállapítható, hogy az egyetemeken az ellenséges nézetek számára is van talaj, pl. a honvédséggel szemben /honvédorvosi kar/, sokszor tapasztalható cinizmus és burzsoá nézetek gatoknál.

epen a legjobb háll-Allandóan szemelőtt kell tartani, hogy az oktatás és nevelés nem független egymástól. Ezzel szemben oktatóink nagyrésze csak oktat, de nem nevel. Tarthatatlan, hogy a politikai-erkölcsi nevelést kizárólag a marxista-leninista-, katonai tanszékre és a pártszervezetekre hagyja az egyetem.

Felhívta a miniszter az a két résztvevőinek figyelmét az uj vizsgarendre, ami a -vizsgák csökkentésében és az államvizsga bevezetésé-