Szegedi Orvostudományi Egyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1952-1953, Szeged
1953. január 27., V. rendes ülés
- 19 beszélgetünk és nem egyszer felmerült az a .kérdés, bogy mennyiben helyes a munkás, paraszt és szakérettségis hallgatókkal való foglalkozó oly mérvű kihang súly o z ása, hogy a hallgató érezze, hogy talán származása , avagy szakérettségis volta miatt történik vele több foglalkozás, annál is inkább, mivel ezen hallgatók között is igensokán vannak, akik jeles, illetve jó tanulmányi eredményt mutatnak fel. Errekülönben a K.Minisztórium által legutóbb kibocsátott "Módszertani levél"-ben is találunk utalást, tekintve azonban, hogy különösen az j-.éves hallgatókkal való foglalkozás súlyponti feladat és átmenetet képez a középiskolai és egyetemi oktatás között, oktató személyzetünk mind a gyakorlatok, mind a konzultáció keretében különös gonddal foglalkozott, mind a visszakérdezést, mint a magyarázást illetően a munkás, paraszt és szakérettségis hallgatókkal anélkül, hogy a hallgatóban bármilyen kisebbségi érzés keletkezett volna és anélkül, hogy megérezte volna miért történik vele talán több foglalkozás, mint az egyéb származású hallgatókkal, természetesen az egyéb származású, hallgatókkal is komolyan foglalkoztunk. Fenti foglalkozási mód eredményeként legyen szabad az alábbi konkrét adatokkal szolgálnom a félév végén megtartott anatómiai colloquiumok alapján: Munkás származású halig. Paraszt származású halig. Szakérettségis halig. Jelei 14 11 3 Jó: Közepes: Elégséges: Elégtelen: o 7 s 2 4 3 4 3 3 1 A munkás, paraszt és szakérettségis hallgatók átlagos ta-5.8, ami általában igen ao átlagnak felel meg nulmányi eredménye _____ A szakérettségis hallgatók eredménye valamivel gyengébb, mint a nem szakérettségis munkás és paraszt származású hallgatók eredményénél, aminek oka az, hogy az I.évfolyamon nem egy visszairatkozott gyengébb szakérettségis hallgató van, kiknek egyetemre történt felvételük annakidején már az érettségi vizsga alkalmával nem történt olyan körültekintéssel, mint ahogyan azt már folyó tanévre a Közoktatásügyi Minisztérium előirta. Issekutz tanár az élettani tanszék munkájáról a következőkben számol be: Az 1952-33 tanév első félévében 193 hallgató iratkozott be. ü félév folyamán lo hallgató maradt ki, úgyhogy félév végén 125 volt a hallgatók száma. Ezek megoszlása szociális összetétel szempontjából a követ ez óképpen alakul: Munkás 28 P, paraszt: 23.2 %, értelmiségi 19.2 és egyéb 29.6 összesen 26 szakérettségis hallgatónk van, a hallgatóknak 21 P A hallgatókkal való foglalkozás gerincét a gyakorlati oktatás keretében tartott konzultációk és visszakérdezésék alkotják. A hallgatóság, három nagy csoportra van osztva, mely csoportok közül egyidőben mindig egy csoport van az intézetben foglalkoztatva. A 4o-42 tagból álló csoport a rendelkezésre álló két laboratóriumban ^nyert elhelyezést. Az egy laboratóriumba kerülő 2o-25 hallgató két részre oszlik, egy tanulócsoportra és egy gyakorló csoportra. A gyakorló csoport /lo-ll tagból álló/ ot munkahelyen, 3 demonstrátor vezetése mellett végzi a gyakorlatot. A^demonstrátorok feladata azokat a technikai fogásokat elsajátítatni a hallgatókkal, melyek a gyakorlati előkészítőn nem kerülhettek szóba, ellenőrzik a gyakorlatok végrehajtását és komplikáltabb, nagyobb manualitást igénylő feladatoknál megadják a szükséges segítséget. A tanulócsoport idősebb gyakornokok veze-
