Szegedi Tudományegyetem Orvostudományi kar tanácsülései, 1949-1950, Szeged

1950. június 9., XVI. rendkívüli ülés

Az egyes intézetek vezetői jelentették, hogy ha nevezettek behivása perfectuálódnék az intézet betegellátó, kutató és oktató munkája súlyos zavart szenvedne 0 Ezért a következő nélkülözhetetlen személyek visszatartása érdekében kérik a Kar közbelépését:

A belgyógyászati klinikáról Dr.Szenes Tibor m.tanár, klinikai főorvos felmentését Hetényi tanár az alábbi indokok alapján kéri:

1. / Kötelező tantárgynak, általános radiológiájának előadó tanára,

2. / A röntgen szakorvosképzést végzi, 3./ a röntgenologia orvostovábbképzés vezetője, 4./ a belklinika röntgen laboratóriumának vezetésén kivül a társklinikáknak és a szegedi Honvédkórháznak radiológiai szaktanácsadója, 5./ a belgyógyászati klinikának a Tudományos Akadémia által támogatott kollektiv tervmunkájában a röntgenologiai munkatárs*

Dr.Szenes Tibornak a szegedi egyetemről való eltávozása a radiológiai oktatás teljes megbénítását és a tudományos munkában való olyan kiesést jelentene, hogy őt egyetemünk nem nélkülözheti.

Dr.Halmág.vi Dénes tanársegéd a belgyógyászati klinika haemodynamikai laboratóriumának és munkaközösségének vezetője. Múlt évben a V.K.M. ösztöndíjjal külföldre küldötte, hogy bizonyos methodikát elsajátítson. Ennek birtokában állította be a keringési laboratóriumot és tanitóttá be munkatársait. Az általa végzett vizsgálatok részét képezik az ötéves terv azon részlegének, melyet a Belgyógyászati klinika vállalt magára. A haemodynamikai munkaközösség

által végzett vizsgálatokhoz igen sok eszköz szükséges, melyekhez ma igen nehéz hozzájutni. Ezen eszközöket itt sikerült csoportosítani és ez teszi le- • hetővé a vizsgálatok folytatását. Halmágyi Dénes dr.-nak a klinikáról történő esetleges távozása e vizsgálatok folytatását meggátolná.

< * *

A gyógyszertani intézetből dr.Kovács Béla tanársegéd visszatartását Jancsó tanár az alábbiakban indokolja:

Nevezett 1943.óta dolgozik a gyógyszertani intézetben. Már medikus korában is az elméleti tpálya érdekelte, a doktorrá avatása után sem gondolt, vagy gondol arra, hogy gyakorlati orvostudománnyal foglalkozzék. Munkaköre természetszerűi leg mindvégig szorosan a gyógyszertani kutatómunka és oktatás volt. Az elméleti orvostudomány ágai közül tehát csak a gyógyszerkutatói, gyógyszertani munkához ért. 1947.óta önállóan dolgozik. Témaköre kizárólag a histamin—antihist? mim probléma. Minden dolgozata ezzel foglalkozik. 2 éve dolgozik valószinüleg gyakorlatilag is fontos növényi hatóanyag izolálásán. Ezen munkához a Tudományos Akadémia eddig is ‘jelentős támogatást nyújtott. Kovács Béla dr. távozása esetén a téma abbamaradna, ami jelentős kárt jelentene nemzetgazdaságunknak mar az eddig befektetett összeg kárbaveszése miatt is.

Kovács Béla dr.-nak fontos szerepe van az intézetben dolgozó fiatalabb tagok gyakorlati és elméleti oktatásában. Brigádvezető, s öt fiatalabb intézeti tag munkáját vezeti. Ezenkivül részt vesz az oktatásban s igy az orvostanhallgatói! kiképzésében szintén nagyon fontos feladatot lát el.

Az ideg-eimekiinikárói dr.Domodps Jenő felmentését Huszák tanár a következők- xCőJ. indokolja: *

Nevezett oki.vegyész az agykutató intézetben működik, az Akadémia által jüvátervmunkákban igen intenziven vesz részt, ezenkivül az intézet tagjaioktatását végzi, tehát hélküle az agykutató intézet működésében, fejlődésében súlyos zavarok állnának elő. »

Az élettani intézetből dr.Hetényi Gréza tanársegéd visszatartását Issekutz taná az alábbiakban terjeszti elő:

Az élettani intézetnek mindössze 2 orvosi diplomával rendelkező tagja van.

Az egyik adjunktus, a másik tanársegéd. Bármelyiküknek az intézetből való kiválása úgy az oktató, mint a kutatómunka teljes megbénulását eredményezné.