Szegedi Tudományegyetem Orvostudományi kar tanácsülései, 1949-1950, Szeged

1949. október 5., II. rendkívüli ülés

- 12 tarthatunk egy nagy tudós és nagy hazafi végrendeletének. A levél a következőképpen hangzik: Mit kívánjak hazám fiatalságának, azoknak, akik a tudomány­nak szentelték magukat? Mindenekelőtt következetességet. A termékeny tudományos munkának erről a legfontosabb feltételéről sohasem tudok meghatottság nélkül beszélni. Következetesség, következetesség, következetesség! Munkátok legkezdetén szoknátok meg ismereteitek gyűjtése közben a szigorú következetességet. Mielőtt kísérletet xxxfc tesztek arra, hogy a csúcsot meg­másszátok, tanuljátok meg a tudomány alapjait. Sohasem térjetek a következőre, amig a megelőzőt alaposan meg n«n tanultátok. Sohase kíséreljétek meg ismereteizek hiányát akár a legmerészebb elméle­tekkel és feltevésekkel eltakarni. Akármennyire tetszetősek is ezek a szappanbuborékok szivárványos színeivel, múlhatatlanul szét fog foszlani és semmi sem marad számotokra csak zavar. Szoktassátok magatokat önfegyelemre és türelemre. Tanul­játok meg a tudományban az alárendelt munka elvégzését is. Tanul­mányozzátok a tényeket, hasonlítsátok össze őket, gyüjtsétek őket! Akármilyen tökéletesek is a madár szárnyad, sohasem tudnák őf fel­emelni, ha nem tudna vele a levegőre támaszkodni. A tények a tudós levegője és nélkülük sohasem fogtok felemelkedni* Tények nélkül elméleteitek meddő fáradozás lesz. kmha tanulmányoztok, kísérleteztek, megfigyeltek, mindig igyekezzetek arra, hogy ne maradjatok a tények felszínén. Ne legye­tek a tények levéltárosai, pórbáljátok meg keletkezésük titkaiba behatolni, kutassátok ernyedetlenül a törvényeket, amelyek a ténye­ket irányítják. A második : a szerénység. Sohase higyjétek, hogy már mindent ljudtok. ís akármennyire is értékelnek titeket, legyen mindig bátorságtok magatoknak azt mondani: tudatlan vagyok. Ne engedjétek, hogy gőg uralkodjék fölöttetek. Az arra vezet, hogy ma a csők lesztek ott, ahol szokséges volna engednetek. Arra csábit titeket, hogy visszautasítsátok a hasznos tanácsot és a baráti segítséget. Általa elvesztitek a tárgyilagosság mértékét. Abban a munkaközösségben, amelyet én vezetek a légkör: minden. Mindnyájan közös munkán dolgozunk és azt mindenki erejéhez és lehetőségeihez képest előmozdítja. Nálunk sokszor nem is lehet már megkülönböztetni, mi az enyém és mi a tied, de ez közös munkánk­nak csak előnyére válik. A harmadik: a szenvedély. Gondoljatok arra, hogy a tudomány egy ember teljes életét követeli és ha két életetek volna, az sem lenne elég. A tudomány az embertől hatalmas erőfeszítést és nagy szenvedélyt kiván. Legyetek szenvedélyesek munkátokban és kutatásai­tokban! Hazánk a tudósok számára tág teret nyit és el kell ismer­nünk, hogy hazánkban a tudomány nagyvonalú módon megtalálta az utat a gyakorlati életbe. Igazán nagyvonalú módon! Mit mondhatnék még a fiatal tudós helyzetéről nálunk? Itt is minden olyan világos. Sokat kap, de sokat kívánnak is tőle. is az ifjúság számára, mint ahogy a mi számunkra is becsület dolga, hogy mefeleljünk azoknak a nagy reményeknek, amelyeket hazánk a tu­dományra épit. Ennek az "egész ember"-nek, az egész haladó emberiség és az orosz tudomány egyik vezető egyéniségének ünnepeltük száz éves születési évfordulóját. Gazdag, hagyatéka tovább fejlődik és a Szovjet Orvostudományi Akadémia prgrammjává vált már megalapításának első napjától fogva. Kitűnő tanítványok serege gyarapítja mesterük nyomán tudásunkat: Orbeli, Dioneszov, Bikov, Szperenszkij munkái szerte a világon ismertek. A nagy physiologus hagyatéka jó kezekben van. is mi is tanulunk tőle: orvosi gondolkodást, munkamódszereket, állhatatossá got es — nem utolsó sorban — a haza és a nép szeretetét.

Next

/
Thumbnails
Contents