Szegedi Orvostudományi Egytem - Egyetemi Tanács ülései, 1973-1974, Szeged
1974. március 22., III. rendes ülés
A másik tünet sem kevésbé drámai: a kibukottak száma mindössze 8 hallgató volt. Ha a hallgatói létszám emelkedik, akkor a kibukottak száma sem csökkenhet. A vizsgáztatók opportunizmusa ellen kell tenni valamit. Egyetért azzal, hogy az alkalmatlan hallgatókat a II. év folyamán kellene kibuktatni, de másrészt azért van bizottság előtt az államvizsga, hogy mégegyszer körültekintően mérlegre kerüljenek. Tapasztalata szerint egyébként az arányszám nem olyan rossz, mert kb. 10% körül van a tehetséges, szorgalmas és becsületes, tehát mindenképen alkalmas hallgató. További 40-50% nagyon tisztességes, minden támogatást megérdemlő, akik általában jelesen is szoktak nála vizsgázni. Van azonban egy minimum 5% "selejt", akiknél súlyos lelkiismereti és emberi negativummal kell szembenézni. Véleménye szerint nemcsak az előadás, hanem a vizsgáztatás is a professzor kötelessége. Nem tudja mit kellene tenni a probléma megoldása érdekében, mert kétségtelen, hogy nemcsak az iparban, hanem a tudományos életben és máshol is van csucs-idő, pl. a hónap utolsó hete. A gyermekklinikai tanteremhez tartozó ruhatárat illetően elmondja, hogy az raktár céljára lett igénybevéve és ez is annak körébe tartozik, amelyet úgy szokott jellemezni, hogy "a klinikán állandósult a szükségállapot." A határozati javaslattal egyetért, az 1. pont olyan értelmű módosítása mellett, miszerint az egyetemnek '’egyik" elsődleges feladata az oktató-nevelő munka. Dr.Kedvessy György gyógyszerészkari dékán megállapítja, hogy a beszámoló számos értékes gondolatot vet fel. A határozati javaslat is helyes, Különösen az 1. pontot üdvözli örömmel, mely szerint az Egyetem elsődleges feladata az oktató-nevelő munka. Dr.Kulka Frigyes professzor, klinikai rektorhelyettes az Egyetemről kikerülő "selejt" miatti aggodalmat illetően elmondja, hogy ez nem magyar, hanem világ-jelenség. Az egyetemi évek után már nem kaphatják meg azt a gyakorlatot, amellyel önállóvá válhatnak, ezért a 4 alap-szakmában kötelezővé kellene tenni a központi gyakorlati rendszert. Ha a nagyon gyenge jelölttől az államvizsgán megkérdezik* hol kivan dolgozni, azt fogja válaszolni pl., hogy a KÖJA1- nál, de félév múlva körzeti orvosként találkozhatunk vele. Talán az uj megyei modelben nemcsak a kórházi osztályokat, hanem a szakterületet is tanáccsal lehet ellátni és mód nyilik az utólagos ellenőrzésre is. Dr.Guba Ferenc professzor, orvoskari dékán e napirenddel kapcsolatban is szeretné hallani a KISZ véleményét. Az előadásokkal szemben vannak követelmények, követelni azonban csak akkor lehet, ha a szükséges feltételek is megvannak. \V- 6 -
