Szegedi Orvostudományi Egytem - Egyetemi Tanács ülései, 1970-1971, Szeged
1971. március 31., III. rendes ülés
Személyi ellátottság Az egyetem tudományos munkásságának hatékonyságát és koncentrációját segitik elő a központi laboratórium személyi állományának növelésére és önálló célhitellel való ellátására tett intézkedések. Az ETT által az egyetem részére rendelkezésre bocsátott 8 tudományos segéderői állás szétosztásakor mér az a szempont érvényesült, hogy azok a központi laboratórium állományában maradva, az egyes intézetek azon nagyértékü műszereinek üzemeltetését végezzék, amelyek a többi intézet igényét is képesek kielégiteni. Ugyancsak összegyetemi érdeket szolgál a matematikai kutatócsoport létrehozása a központi .laboratórium keretében. Ami a kutatóhelyek személyi ellátottságát illeti - a magasképzettség' kutatók /diplomások/ száma nem kielégitő. E téren bizonyosmérvü elöregedési folyamat veszélyével is szembe kell néznünk. Egyes intézeteinkben a professzor-dócens-adjunktusi kategória a tudományos sze ' mélyzetnek több mint 40 %-át teszi ki és igy nincs lehetőség fiatal uj káderek felvételére és kinevelésére, A másik probléma, hogy a fiatalok sem foglalkozhatnak képzettségüknek megfelelő színvonalú munkával, mert sok technikai segédszemélyze szintű feladattal vannak megterhelve. A kutatást szolgáló segéderők elégtelen létszáma országos probléma. /196-ben 100 kutatóra a kutató intézetekben 142 ^ az. egyetemeken mindössze 39 segéderő jutott/. Egye temünkön még énnél is rosszabb az arányszám. 100 kutatónak számitó dolgozóra csak 36 segéderő esik. E rossz arány javítása a tudománypolitikai irányelvekben célkitűzésként szerepel es igy fejlesztési igényeink meghatározásánál elsősorban a tudományos technikai segédszemélyzet növelését kell szorgalmaznunk. Kedvezőtlen jelenség, hogy egyes intézeteinkben felső- és szakközépkáderek raktárosi, leltárosi és gondnoki feladatokat' látnak el. Ez szintén munkaerőpazarlást jelent és ezért helyes lenne ha legfeljebb két elméleti intézet kapna egy közös gondnokot, Egyetemünkről az elmúlt 10 év alatt 6 hónapot meghaladó időre 99-en voltak külföldön. Ezek közül 15 volt a munkavállalók száma, hivatalo! kiküldött /WHO, Ford, atomenergia, kulturális kapcsolatok/ mindössze 7. Az ösztöndijak közül csak 3 szólt szocialista országba. A többség /74/ magánkezdeményezésre kapta az ösztöndijat. Kutatóink számos fontos eljárást sajátítottak el és ezekre itthon munkatársaikat is megtanították. /Uj műtéti eljárások, elektronmikroszkópia, izotóp technika, modern biológiai módszerek, kémiai methodikák, gépek alkalmazása/. A külföldi ösztöndijak eredményességét bizonyltja az a 102 közlemény, amelyet kutatóink a fogadó intézményekben Írtak, Ennek értékét még az is emeli, hogy-azok többnyire igen nivós, nagy szakmai tekintéllyel rendelkező folyóiratokban" jelentek meg. A hivatalos ösztöndijak száma rendkívül korlátozott és még itt sem érvényesülnek minden esetben az egyetem tudománypolitikai szempontja: Elismerve az országos célkitűzések prioritását megfontolandó lenne, hogy az egyetem is kapjon bizonyos kereteket, amelyek elosztása egyetemünk' tudománypolitikai szempontjai figyelembevételével történ- 20 -SZOTE, 641/1971,, 50 pld. Rektori Hivatal,Gy,I,
