Szegedi Orvostudományi Egytem - Egyetemi Tanács ülései, 1968-1969, Szeged
1968. november 22., II. rendes ülés
- $ -A rendelet körülírja, melyek azok az esetek, amelyekben a dékán az egyetemi tanács döntését kéri, illetve amikor saját személyében dönthet.’Ilyen értelemben a dékán jogköre korlátozott. A beszámoltatási jogra vonatkozóan a következő az elképzelés: ha a kari tanács dönt valamilyen kérdésben, akkor a dékán időközönként az oktatói értekezleten, illetve egyetemi tanácsülésen is köteles beszámolni. Ugyanez érvényes a rektorra; döntésekről kari tanács, illetve a Minisztériumnak kell beszámolnia. I . Az egyetemi-, illetve kari oktatói közgyűlés összehívásával kapcsolatban felmerült kérdésre válaszolva javasolja az .Egyetem elképzelését a helyi működési szabályzatban rögzíteni. Lehet un. rétegértekezleten - tehát a dolgozók különböző rétegei előtt - is beszámolni az egyetem munkájáról, ez történhet évenként egyszer, vagy kétszer is. Farádi 'miniszterhelyettes véleménye szerint a rektor évente Tëgalabb egyszer kell tájékoztassa a dolgozókat - akár együttesen, akár rétegenként - az egyetem életéről. , A miniszterhelyettes az elhangzott javaslatokhoz, amelyek a kari tanács tagjai és azok szavazati jogáról szóltak, az alábbi észrevételt teszi: Az Egészségügyi Minisztérium nem érthet egyet azzal, hogy a nem kinevezett, hanem választott kari tagok szavazati joggal rendelkezzenek. A kari tanácsba az oktató-nevelő munkát ellátó oktatók közül lehetőleg idősebb, nagyobb élettapasztalattal rendelkező személyt válasszanak, a fiatal oktatók számaránya legyen a kisebb. Julesz professzor kifejti abbeli aggályát, hogy a tanszékvezető’’ egyetemi tanárokat a kari tanácsból nem helyes kihagyni. Ez általános elkedvetlenedést vonna maga után. Véleménye szerint a kari tanács aboan az esetben is operativ szerv lehet, ha valamennyi tanszékvezető résztvenne munkájában. Berencsi dékán hozzászólásában csatlakozik Julesz professzor véleményéhez. Az orvosegyetemeken annyira homogén ugyanis a szakma, hogy ez nem jelentene problémát az egyöntetű vélemény kialakítása miatt. Polinazky miniszterhelyettes elmondja, hogy a tervezet célja á kari tanács jogkörének megnövelése volt. A tudományegyetemek példája indokolttá teszi a kari tanács emlitett formájú összeállitását. Belátja, hogy az orvosegyetemek problémája e téren sajátos, ennélfogva nem lenne indokolt az ülésen jelenleg elhangzott érveket elutasítani. Farádi miniszterhelyettes javasolja a tárgyalt pont elfogadásánál tekintetbe venni, hogy a négy magyar orvostudományi agyetem tanszékvezető egyetemi tanárainak összetételében igen jelentős * előrelépés történt. A Kar képes arra jelenlegi öszszetételében, hogy az esetleg elhangzott politikai helytelen vitát visszautasitsa és az ellen állást foglaljon.
