Szegedi Orvostudományi Egytem - Egyetemi Tanács ülései, 1968-1969, Szeged
1969. január 28., IV. rendes ülés
- 3 -Ezután a patronálási és osztályfőnöki munka megbecsüléséről szólva kijelenti, ösztönzésként hatna, ha a megfelelő szinten végzett munkát a közvéleményben tudatosítanák, nyiltan elismernék. Cserháti elvtárs javasolja, hogy a jelentésben foglalt ja— vaslá'töK végrehajtásával Rektor elvtárs bizza meg a Nevelési Bizottságot, mint operativ szervet és néhány hónap múlva ismét tűzzék napirendre a végrehajtott határozatoknak megtárgyalását, A patronálásban résztvevő oktatók, illetve az általuk végzett oktató-nevelőmunka megbecsülésére nehéz megfelelő mértéket találni, A személyzeti osztály és pátira kellene bizni, hogy az ilyen munkában kitűntek minősitése tükrözze egyben elismerésüket is. Székely elvtárs a hallgatók túlterhelésével foglalkozva kéri, hogy ennek megoldását tartsák napirenden. Sávay dékánhelyettes a vizsgáztatással kapcsolatban elmondja, hogy egy minisztériumi tárgyalás alkalmával felmerült annak a lehetősége, hogy a beszámolókat kollokvimmá kellene átminősíteni. Ily módon az alkalmatlan hallgatók kiszórodésa az évfolyamról már félévben megtörténne. A későbbiek során ennek megvalósitását meg kellene fontolni. Természetesen e vizsgáknak buktató hatálya lenne és megismétlésére lehetőséget kellene adni. Rektor megállapítja, hogy a hét évvel ezelőtt létrehozott nevelési hálózat evről-évre eredményesebben működik és mind nagyobb fejlődésen megy keresztül. Mai formájában ez a szervezet eredményesebben működik a 15 évvel ezelőtt létrehozott hasonló hálózatnál, amely kari keretek között nem tudta a reá hárult feladatot megvalósítani. Ezért tértünk át a jelenlegi formára, amikor a patrónusok az évfolyamokkal a tanulmányaik kezdetétől egészen befejezéséig foglalkoznak, nagyobb lehetőségük van a hallgatók életével, problémáival megismerkedni. Ezért kell a patrónusoktól elvárnunk, hogy minden hallgatói rendezvényen jelenjenek meg és minden lehetőséget használjanak ki, ahol a hallgatók nevelésére ráhatást tudnak kifejteni. A továbbiakban megállapit ja, hogy a nevelési szeminárium igen hasznos volt. Igen nehéz plusz feladatot jelent a hallgatók nevelése és nekünk szükség esetén adminisztrativ intézkedéseket is igénybe kellett vennünk, hogy az oktatók - akik eleinte nehezen, később azonban lelkesedéssel és kedvvel - részt vegyenek ebben a munkában. Megállapítja, hogy a nevelési értekezleten elhangzottak ugyan disszonáns hangok, azonban a tanszéki hasonló értekezletek már sikeresek voltak. Ezért elismerést kell kifejezni Szekeres professzor urnák és a Nevelési Bizottság tagjainak. , t
