Szegedi Orvostudományi Egytem - Egyetemi Tanács ülései, 1968-1969, Szeged

1968. december 17., III. rendes ülés

- 2 -Egyébként a reform előkészítésével és bevezetésével kapcsolatban egységesen azt nehezményezhetjük, hogy a P.M. utasitás már 1967- december 1-én illetve 1963 február 14-én jelent meg, mig az ezt követő végrehajtási utasítások a 30/1968-as, 32/1968, és 41/1968. Eü.K.sz. végrehajtási utasítások csak 1968. junius 17.-én, illetve 20.-an jelentek meg illetve a minisztérium akkor adta azokat közzé. A végrehajtási utasítások elkésett kiad sa szükségszerűen bizonytalanságba tartotta a gazdálkodó szerveket és igy az intézmények vezetői a legtöbb kérdésben magukra maradtak.

Ennek előrebocsátása után mégis rá kell mutatnunk arra, hogy egyetemünk Rektora a Pártbizottsággal egyetértésben az intézetek és klinikák vezetőinek véleményét kikérve az egyetem gazdálkodásra vonatkozó irányelveit kidolgozta ás azt ideiglenesen április 1-ével egyetemünkön bevezettette.

Mindezek figyelembevételével tekintsük át most röviden.milyen könnyítéseket eredményezett a reform a költségvetési szervek gazdálkodásában:

1. / Lényegesen megnőtt az irányitó és gazdálkodó szervek önállósága a

tervezésben. Az uj tervezési gyakorlat nem ad részletes utasításokat és útmutatásokat a költségvetési javaslatok összeállításához, csak az összes pénzügyi lehetőségeket behatároló irányszámot határozza meg fejezetenként, A minisztériumnak és a megyei tanácsoknak költségvetési javaslataikat - béráap kivételével - költségnem tagolás nélkül kell összeállítani Erre csak az intézmények ráü-zietes költségvetési előirányzatainak megállapítasánál kerti sor.

2. / A gazdasági reform által biztosított második egyszerűsítés a pénzellátással van kapcsolatban. Ennek lényege abban áll, hogy mostmár az intézmények finanszírozását a közvetlen irányító szervek végzik, arai lényegesen meggyorsítja a hitelek megnyitásának műveletét.

3. / Jelentős könnyítést kaptunk az előirányzat felhasználási hatáskör

biztosítása rávé^-; félreértések elkerülése végett sietnénk leszögezni, hogy ez nem azonos az atcsoportositasi hatáskörrel, mégis igán nagy jelentőségű; mert abban általánosan érvényesülő elv az, hogy a gazdálkodó szery kiadási előirányzatait csak fő-összegét és ezen veiül a béralapot s a felújítási előirányzatot köteles betartani.

Ebből következik, hogy a gazdálkodó szervek részére, a rovit és tátelrend elsődlegesen csak kötelező elszámolási előírás.

4. / Az egyik legfontosabb könnyítés a béralapgazdálkodásban jelentkezik

Az uj béralapgazdálkodást •■ inak felismerése tette lehetővéhogy a népgazdaság s z c mp ont j 4° Cj- И-om a ze tsi»dw, паа«м a siat.-,níió »авяв- . lóerő szabályozása ßctikssgcs, A munkacrogazdal*-todásnalc ez a mod^a -érthet**’'* ti.«.,.! ^ «g-ей' lét szám és bérgazdálkodásból er edő bérmegtakarítások ösztönző felhasználását is,

5*/ Újszerű és igen előnyös a gazdálkodó szervek szempontjából a felújítási eszközök alakszerű kezelésének rendszere, amelynek lényege abban áll, hogy a szervek eszközállományuk értéke után a pénzügyminisztérium áltál megállapított amortizációs kulcsok alapján sóját felújítási alapot leépezh lek* Ennek terhére megvalósíthatják közelebbi vagy távlati felújítási terveiket. A saját felújítási alapon felül kiemelt cél-támakra a felettes szerv /minisztérium vagy tanács/ kiegészító felújítási alapot is engedélyező t, /példa erre folyó évben a Szemklinika tetőterében épülő nóvárotthon központi keretből történő támogatása/.