Szegedi Orvostudományi Egytem - Egyetemi Tanács ülései, 1965-1966, Szeged

1966. január 28., III. rendes ülés

Elnöklő Rektorhelyettes előterjesztésére í&yetemi Tanács az Általános Orvostudo­mányi Kar előterjesztésével egyhangúlag egyetért és az Egészségügyi Minisztérium­hoz az "Oktatásügy Kiváló Dolgozója" ki­tüntetés adományozására Dr.FÖLDES JÓZSEF docenst, dékánhelyettest terjeszti fel. 2./ Az Egészségügyi Minisztérium közölte, hogy a Művelő­désügyi Minisztérium képzőművészeti osztálya az egész országra kiterjedő hatállyal emlékmű felállitási ter­vet készit, amely távlatilag, évekre meghatározza az emlékmű felállítások sorrendjét és idejét. A Minisz­térium kéri ezért, hogy egyetemünk területén körül­tekintően mérjük fel az ezzel kapcsolatosi igénye­ket. A Minisztérium leiratát közöltük a két Karral, amelyek az alábbi javaslatokat terjesztették elős Általános Orvostudományi Kar * • » a. / Krámli professzor bejelentette, hogy tudomása szerint a városunkban működő műemlék bizottság korábban javasolta Grantner Jenő szobrászművész­nek két szobrát /a tudományt és művészetet jel­képező szobrok/ a muzeum feljárata előtt két ol­dalra elhelyezni. Az emlitett szobrok jelenleg Budapesten az Ady-ligetben vannak elhelyezve és a főváros tanácsa állitólag hajlandó az uj el­helyezéshez hozzájárulni. Krámli professzor ja­vasolja az ügy újra felvételét. b. / A másik javaslat a Közegészségtani Intézet meg­bízott vezetőjétől, Dr.Lózsa Albert adjunktus­tól érkezett: FODOR JÓZSEF /184-3-1901/, a magyar közegészség­tan megalapítójának emlékére, a Dóm-téri árkádok alatt, a Közegészségtani Intézet bejáratának kö­zelébe,- legkésőbb 1973-ra bronz mellszobor, vagy dombormű felállítása. Indokolás: Fodor József nevéhez fűződik az első magyar Közegészségtani Tanszék felállítása Buda­pesten /1873/. Fáradhatatlanul harcolt a higiénés viszonyok megjavításáért, oktató- és kutató in­tézmények felállításáért? az orvosképzés korsze­rűsítéséért. Bár nem valószínű, hogy Szegeddel különös kapcsolata lett volna, mert itt akkor még nem volt egyetem, mégis úgy véli, hogy a magyar közegészségtan megalapítója és legnagyobb alakjá­nak életműve messze túlnőtt azon, hogy csupán Bu­dapesten hirdessék emlékét. - Kanyó professzor

Next

/
Thumbnails
Contents