Szegedi Orvostudományi Egytem - Egyetemi Tanács ülései, 1964-1965, Szeged
Jelentések
nehézséget is hoznak magukkal, így pl, a vizsgakérdések elő- ■ készítése igen nagy munkát és nagyon hosszú időt vesz igénybe. Külföldi tapasztalatok szerint egy jó szigorlat előkészítése mintegy 2000 órát igényel. Az Írásbeli vizsgáztatás e^yik legfontosabb elemének, a teljes objektivitásnak biztosítása csak az abszolút titkosság mellett képzelhető el. Mint külföldi tapasztalatok mutatják, ez nem is JLyun könnyű dolog. Az Írásbeli vizsgáztatások során valóban megszűnik minden szubjektív elem, azonban-kérdés, hogy a vizsgázó szubjektivuma teljesen kikapcsolódik. Az is bizonyosnak latszik jelenleg, hogy bizonyos tantárgyak esetében jobbnak látszik a szóbeli vizsgáztatás, a gyakorlati vizsgáztatás pedig egyelőre csakis igy látszik megválósit/hatónak. Végül meg kell állapítani, ho^y az írásbeli vizsgáztatásnak két szempontból van létjogosultsága; egyrészt a tömeg vizsgáztatás gyakorlatilag másképen szinte le sem bonyolítható, másreszt a szóbeli vizsgáztatón nagyon gyakran annyira túlzásokba menően szubjektív és gyakran egyáltalán nem is reális, hogy a szóbeli vizsgáztatás ilyen szélsőségesen nem jó főméi mellett az Írásbeli vizsgáztat . ...clcótlunu-V messzemenően jobb. ...................... ’ — Az ózac: végcxpwiiényet tehát u.oan lehetne összefoglalni, hogy az írásbeli vizsgáztatás módszereinek kidolgozása és kipróbálása szükséges, és célszerű lenne a jövőben még - néhány tantárgyban ezt a vizsgáztatási módszert bevezetni. Világosan kell látnunk ennek a vizsgáztatási módszernek is számos hátrányát, ' sőt bizonyos értelemben veszélyét is. A debreceni Egyetemen tartott ankéton a témát Vargha Emil docens exponálta abban a formában, hogy véleménye szerint az írásbeli vizsgáztatás módszerei közül, mint ahogy az a szegedi ankéton is kiderült, csakis a feleletválogatós módszer alkalmazható. Véleménye szerint a vizsgákhoz szükséges objektivitást csakis ez a módszer biztosíthatja. Ugyanakkor a vizsgázók ezá-. mára is a legnyugodtabb légkört j lenti. A kialakult élénk vita során több felszólaló kifogásolta mégis e módszer túlságos objektivitását, azt a tén^7t, hogy e módszer is lehetőségeket nyújt még a leggondosabb eloksézités esetén is bizonyos szerencsés mérlegelés alkalmazása utján a véletlen helyes feleletre is. Több felszólaló adott li ngot annak, hogy ideális volna az Írásbeli és szóbeli vizsgák egymás mellett történő bevezetése. 'Elhangzott olyan vélemény is, hogy a-vizsgáztatás módszerét a tantárgy természete is megszabhatja. Én magam felszólalásomban hangot adtam annak az aggálynak, hogy esetleg a felelétválogatós módszer alkalmazása esetén maximalista igényeket • támaszthatunk, amely gondolatnak az volt az indítéka, ho^y Dr,Jelűnek docens,~a budapesti Egyetem képviselője a lezárt félév kémiai beszámolóiról olyan tájékoztatót adott, amely bizonyos aggályokat támaszt. Eszerint' a félév végi beszámolókon fclelotválo^atós módszer alapján a 400-nál több pesti hallgató közt 20-nal kevesebbe' jelest és közel 200 bukást állapíthattak meg.
