Szegedi Orvostudományi Egytem - Egyetemi Tanács ülései, 1963-1964, Szeged

1963. november 2., II. rendes ülés

- 5 -A Könyvtár fejlesztési terve

Könyvtárunk a 60-as évek elemér'? fejlődésének harmadik szakaszába lépett. Mint ismeretes, első szakaszát a je?oalegi I,sz.£>el- S37ógyaszati Klinika épületében élte, ahol fejlődése maximumáig jutott azáltal, hogy nemcsak könyvtári célra rendelt helyiségeket foglalt már el, hanem klinikai rendeltetésüeket is igénybe kellett vennie.... - '

Klinikai elhelyezését kinőve jutott könyvtárunk fejlődése második szakaszába, amikor jelenlegi önálló épületének kezdetben földszinti, később pedig emeleti helyiségeit megkapta. Ebben az állapotban nyilt először mód a működésben egységek, tehát az ügyintéző- és olvasó szolgálat, a segédüzemek /könyvkötő- és fényképező műhely/ valamint a raktár korszerű elkülönítésére, majd pedig többszintes Ganz-Vajda féle raktár létesítésére* Ezt a fejlődést nemcsak az olvasóközönség számának növekedése, az állománygyarapodás valamint a szolgáltatások differenciálódása, hanem a segédüzemek bővülése és a könyvtár dolgozóinak létszámgyarapodása is megkívánta.

A fejlődés második időszakában könyvtárunk teljes mértékben ki tudta elégíteni az egyetem tanárainak és asszisztenciájának mindenféle könyvtári szükségletét; távlatilag pedig mintegy 10 évre szólóan, 35 egyetemi intézmény könyvtári raktárproblémái megoldásának bázisát jelenthette. E tizéves periódusnak a közepén immár túljutottunk, mialatt intézményeink számában valamint olvasóközönségünk összetételében és tömegében jelentős változások következtek be.

Először is egyetemi intézményeink száma 35-rol 40-re emelkedett. Másodszor lényeges változás mutatkozott az olvasóközönség számában. E' változások jelentkezése folyamán újból felmértük a helyzetet és megállapítottuk, hogy az olvasók potenciális mennyisége- a 340-350 főnyi tanszemélyzet - fokozatosan 400-ra növekszik. Továbbá feltétlenül számítani kell az 1360 főnyi egyetemi hallgatóság és a mintegy 400 szakképzett, középfokú egyetemi dolgozó könyvtári igényeinek a kielégítésére. Végül tekintettek kell lennünk a Város és kornyék egészségügyi intézményeinek orvosaira és középfokú dolgozóira is.

A felmérés eredményei kétségtelenné tették, ho^y a legfeljebb 50 ; • olvasót befogadó olvasótermeink nagyobb közönség rendszeres óllá-"'' tását nem teszik lehetővé. Ezt a férőhelyet az egyetemi tanárok és asszisztenseik számára terveztük azzal a tudattal, hogy mellettük felsőbb évfolyambeír és a tudományos munkába már lassan bekapcsolódó egyetemi hallgatók is elférnek. Elfogadtuk ugyanis azt az elméleti szempontot, hogy az olvasótermi férőhely, a potenciális olvasói szám 10 /S-а legyen.

Az olvasóközönség azonban másutt is növekszik. Ez rövidesen azt eredményezheti, hogy azok. a helybeli könyvtárak, amelyek korábban könnyedén ellátták az orvosok, egyetemi hallgatok zömét is, jövőben