Szegedi Orvostudományi Egytem - Egyetemi Tanács ülései, 1963-1964, Szeged
1963. december 3., III. rendes ülés
Beszámoló a társadalmi tulajdon védelméről. Rektor Ur! Hivatkozással a f.évi junius hó 24, napján 409/1962-63 O.E.sz. alatti rektori felhívásra bejelentem,, hogy az Eü.Minisztérium f.évi junius hó 10.napján kelt 22.9S3/l963*H/3»0szt.ez, leiratában foglalt utasítások végrehajtásáról az Egyetemi Tanács ülésén az alábbiakban számolok be. A társadalmi tulajdon védelmének kérdésével a Gazda-, sági Igazgatóság már évek óta behatóan és folyamatosan foglalkozik, mert a főügykörök vezetői és magam is tudatában vagyunk annak, hogy a védelem biztosítása elsősorban a mi feladatunk. Bizonyos eredményt sikerült is elérnünk, mert a kérdés állandó félszinentartásának következményeként kezd már a dolgozók tudatába átmenni, hogy a társadalmi tulajdon megőrzéséért az egyetemünkkel munkaviszonyban álló valamennyi dolgozó büntetőjogilag, de fegyelmileg is felelős, sőt a munkajog szabályai szerint kártérítéssel is tartozik. Sajnos azonban még mindig vannak olyan dolgozók, akiknek bár hivatali kötelességük lenne a társadalmi tulajdon ellen vétőkkel szemben eljárni, nem járnak el, vagy nem kellő eréllyel járnak el, úgy vélvén, hogy a védelem tulajdonképpen nem az ő feladatuk, hanem az ellenőröké és a ha.tóságoké. Tudatosítani igyekszünk elsősorban azt,^hogy a védelem leghatékonyabb módja nem a már bekövetkezett károkért történő felelősségre vonás,, hanem a károk keletkezésének megelőzése. Л megelőzés legjobb módja pedig az eszközök és anyagon gondos tárolása, helyes kezelése, mert a meglévő vagyon megőrzése olcsóbb, mint a bekövetkezett hiányok pótlása uj beszerzéssel. A védelem egyik kulcskérdése a jól megszervezett portaszolgálat, amelyhez azonban sok tényező figyelembevétele tartozik. Igen fontos, hogy a klinikák és intézetek, valamint az egyéb intézmények kapuit tervszerűen zárják és nyissák és kijárat elvileg csak a főkapun legyen lehetséges, hogy a portások mind a belépést, mind pedig - és ez a legfontosabb - a távozást ellenőrizhessék. Sajnos tapasztalati tény, hogy az épületnek mellék, illetve hátsó bejáratai is gyakran nyitva maradnak anélkül,•hogy a be- és kijárás ellenőrzéséről ott bárki is gondoskodnék. Az ilyen nyitvahagyott és nem ellenőrzött kapuk szinte felkínálják a besurranó tolvaj részére a lopási alkalmat. A mellék és hátsó bejáratok bizonyos célból;készültek, elsősorban azért, hogy bizonyos dolgozók /gépészek, fűtők, stb./ köz-, lekedését továbbá, hogy nagyobb terjedelmű eszközök be-és kivi-
