Szegedi Orvostudományi Egytem - Egyetemi Tanács ülései, 1963-1964, Szeged
1963. december 3., III. rendes ülés
A Koordinációs Bizottság munir áj át a Kar - a párt alapszervezet segítségével - az oktató, de főleg a nevelő munka gyakorlásával kiszélesíti, abból a célból, hogy'hallgatói jó kommunista szakemberekként kerüljenek ki az eletbe. A Kár figyelemmel kiséri az évfolyamfelelősök munkáját és azokat, a.kik e munkában kitűntek, jutajmazásra terjeszti elő. Felhívja az intézetvezetők figyelmét e munkának az oktatásnevelésben való jelentőségére és kéri segítségüket, hogy azok számára, akik az évfolyamfelelősi munkában részt vesznek, több időt biztosítsanak: és e tevékenységükről alkotott véleményüket jellemzésükben szerepeltessék. A hanya.gokat jutalmazásra ne terjesszék elő és ezt az illetőkkel közöljék is. • Jellemzés a:folyó tanévben is készítendő minden hallgatóról. A Koordinációs Bizottság elnökétől erre vonatkozó jelentését a Kan a tanévet záró utolsó keni ülésre bekéri. A Kan a hallgatók tanulmányi- és vizsgafegyelmének kérdésével a jelen tanévben elvi jelleggel kiván foglalkozni. »’ v ; • Az oktatási terveknek az egyes intézetektől való bekérése ez évben is szükségesnek látszik. Az etikai neveléssel kapcsolatosan a gyógyszerééz~hallgatók számára a Kar etikai előadások beiktatására törekszik. Egyben szükségesnek tartja intézeti értekezleteken etikai kérdések tárgyalását, és az etikai helyzet megvitatását a tanév folyamán kari ülésre tűzi ki. IV. A Kar a hallgatói létszám és az oktatási óraszám figyelembevételével felméri az egyes intézeteknél az oktatói segédszemélyzeti létszámot. Az alapfelmérést az intézetek maguk végzik a Gazdasági Igazgatóságtól kapott intenciók alapján és ehhez fűzik hozzá megjegyzéseimet. E felmérés belső használatra készül. V. A törzsgárda végleges kialakítására és a személyzeti munka elősegítésére a jellemzések készítésének módszereit a Kar ülésen tárgyalja, ahol tagjai tapasztalataikat egymásnak átadhatják. A már elkészült jellemzéseket az intézetek nyilvános üléseken vitathatják meg, ahol nemcsak az érintett személy, hanem a többiek is véleményét nyilváníthatnak. Az itt kialakult vélemény kerül papirra s amennyiben az nem egybehangzó, úgy a különvélemények is.