Szegedi Orvostudományi Egytem - Egyetemi Tanács ülései, 1962-1963, Szeged

1962. november 29., III. rendes ülés

- 3 -hasonlítás folytán fellelhető azonosságok csoportosításáról, s ugyanakkor csak az év végére irányozza elő az idegrendszer tárgyalása során azt, hogy az ember és állat közötti különb­ségekről is szó essék éppen a magasabb idegműködés tükrében. Ez szükségképpen arra vezet, hogy a tanulóban összeomlik az a régebben megtanult szemlélet, mely az állatvilág és az em­­. bér szoros rokoni kapcsolatával összefüggésben kialakult ben­ne . Á negyedik osztályosok számára a természettudományi tagozaton az evolúció ismertetését irányozza elő a tervezet. Mig a meg­előző 3-ik osztály órakerete heti 2 órában összesen 66 órára rúg, addig a 4-ik osztályban mindössze 34 óra áll a biológia tanitás rendelkezésére, mivel a tárgy tanítását fél évre mér­sékelték. De ha belenyugszunk a 34 órás összóraszámba, akkor is feltétlenül változtatni kell az egyes anyagrészekre fordí­tott órakereteken. Teljesen lehetetlen ugyanis, hogy a fajok továbbfejlesztésének, a tervszerű szelekciónak, a domesztikáció­­nak, a Mendel-szabályok, sőt az egész örökléstan /beleértve Miucsirin módszerét és eredményeit is/ ismertetésére összesen 6 órát fordítsanak. Elvileg helytelennek tartom azt a sorren­det, mely először tárgyalja a szelekciót, majd később az evo­lúciós elmélet kritikája c. fejezetben, melyre egyébként ösz­­szesen 4 órát szántak, a Darwin előtti evolucionistákkal kez­dődően vezetik végig a darwinizmust. E fejezetben egyébként külön pontként szerepel a darwinizmus továbbfejlesztése a neo­­darwinizmus irányába, ami még akkor is rendkívül veszélyes félreértéseket rejt magában, ha valaki tisztában van vele, hogy a tervjavaslat szerkesztője a továbbfejlesztésen csak azt értette, hogy ez a ma már teljesen tarthatatlan irányzat időrendileg későbben jött létre, mint a darwinizmus, de éppen a darwinizmus pozitiv magvának teljes elvetésével egyértelmű. Már a bevezetőben említettem, hogy a társadalomtudományi tago­zat számára oktatandó biológia nem életképes az általános bio­lógia részletes tárgyalása nélkül, viszont hangsúlyozni kívá­nóin, hogy az általános biológiai oktatás e tagozatban nem kell, hogy órakeret növeléssel járjon, csak bátran el kell hagyni a növény és állattan tárgyalásában a szerintem teljesen felesle­ges, túlzott részletességgel előadott rendszertani ismereteket. Mindezeket különösen azért tartottam fontosnak kiemelni, mivel meggyőződésem, hogy a középiskolai biológiai oktatás főként arra kell, hogy irányuljon, hogy a tanulók meglássák az egyes esetekből az általánost, a törvényszerűt. Tekintettel azonban arra, hogy nagy, biológiai általánositásokra a középiskolai tanulót nem tarthatjuk képesnek, /vagy ha magának kelll levon­ni a következtetéseket, akkor ezek a következtetések gyakran tévesek lesznek/, szükségképpen az a legfontosabb a biológiai oktatásban, hogy megismertessük a tanulót az élőlényekre vonat-' kozó általános törvényszerűségekkel. Mivel erre az általános biológia részletesebb oktatása volna alkalmas, javasolom, hogy a negyedik osztályok számára előirt anyag a természettudományi és társadalomtudományi szakon egyaránt akár evolúció, akár .ál­talános biológia cimmel bővittessék ki a növény és állatani leipb'rész; rovására. Szöged,19.62.október hó 19. Dr.Szemere György sk. v egyetemi, adjunktus — -- — — — — — ...- — —• — —• — — . — — — A másolat hiteles! Szeged,1963.január 5, tfrén

Next

/
Thumbnails
Contents