Szegedi Orvostudományi Egytem - Egyetemi Tanács ülései, 1962-1963, Szeged
1963. május 3., VII. rendes ülés
2.3Z mettőblet Jelentés a Személyzeti Osztály a törzsgárda kialakítása terén végzett munkájáról. Az 1962,évben elkezdődő minősítések e hónapban fejeződtek be. E munka a 3285/1960,sz. kormányhatározat , illetve az ehhez kapcsolódó E.ü,Minisztériumi leiratok szellemében folyt. A minősítések összességükben őszinte hanguak, noha sok helyen nem elég szókimondóak. Emellett az egyes intézetekre háruló nagy megterhelés nem egyszer nemcsak a káderfejlesztési tervet, de magát a minősítést is befolyásolta. Ennek helyessége vitatható, bár a személyzeti osztály ezt nem kifogásolta. A minősítések során lényeges probléma sehol sem vetődött fel. Nehezebb volt azonban a hosszúlejáratú káderfejlesztési terv és ennek kapcsán a törzsgárda kiálákitása, noha ezek megbeszélése során - ahol az intézetvezető professzor, az Egyetemi Tanács képviselője, a személyzeti osztály vezetője és az illetékes párt-^ alapszefvezetek titkárai vettek részt - lényeges véleményeltérés nem volt, s ami fontos, ezek rendszerint megoldást nyertek. A káderfejlesztési tervet, melynek megírásával és a személyzeti osztályhoz való eljuttatásával még több•intézetvezető professzor késlekedik, az Eü.Minisztérium 500/1962.sz. leiratában foglaltak szerint tartalmazni kell az illető szakmai-politikai, általános műveltség és tudományos továbbképzési tervét a következő évekre - amennyire lehet, konkrét formában. Ezt rögzíteni nem könnyű feladat. Az illető számára azonban a jog és kötelességérzeten túl biztonsági érzetet is ad s ezért a káderfejlesztési terv megirása legalább olyan körültekintést igényel, mint amilyenre a minősítésekre szükség volt. Sok egyéb szempont mellett itt már figyelembe kellett, venni, hogy kiket tartunk az intézet, illetve az egyetem törzsgárdájába alkalmasnak. A törzsgárda kialakítása a káderpolitika lényeges része. Az aszszisztencia azon tagjait soroljuk ide, akik eddigi szakmai munkájukkal, politikai és általános emberi magatartásukkal arról győztek meg, vagy arra a reményre jogosítottak fel, hogy további ténykedésükkel az egyetem színvonalát minden tekintetben emelik. Ez már önmagában is kötelességet ró rájuk. E kötelesség azonban nemcsak a törzsgárda tagjaira, hanem az egyetem vezetőségére, a Karra, illetve az intézetvezető professzorra is vonatkozik olyan értelemben, hogy a törzsgárda tagjait fokozottabban kell támogatni. E támogatás állandó é.s aktiv legyen. Olyan kívánalmak ezek, melyeket - ha valóban szívügyünknek tartjuk egyetemünk fejlődését - mindkét részről teljes odaadással kell teljesíteni. A törzsgárda kialakításánál - mint arra már fentebb utaltam - voltak véleménykülönbségek. Ezek úgy oldódtak ag; hogy a tárgyaló felek kölcsönös engedékenysége, s nem jobb meggyőződése, folytán az egyik, vagy másik; részéről problémásnak látott intézeti tagot /
