Szegedi Orvostudományi Egytem - Egyetemi Tanács ülései, 1961-1962, Szeged

1962. február 9., V. rendes ülés

Beszámoló az orvoskari Koordináló Bizottság---------------ffÜnFáTáróTT

Az Egyetemi Tanács által létrehívott Koordináló Bizottság és a Kar dékánja által kinevezett osztályfőnökök /évfolyamfelelősök/ 1961, november 9*“én kezdték meg munkájukat. Az osztályfőnöki rendszer és a Koordináló Bizottság megszervezésekor - mint ismeretes - az Egyetemi tanács azt a célt tűzte ki? hogy a párt- és Kisz szervek, valamint az eg es tanszékek oktatóinak a hllgatók nevelésére és megismerésére fordított erőfeszitéseit egyesitse. A tanszékek vezetőinek és az osztályfőnököknek a társadalmi szervekkel való szoros együttműködése szükségesnek látszott annak érdekében, hogy az eddigieknél'megbizhatóbb és sokoldalúbb hallgatói jellemzések készülhessenek. Az emlitett szervek sikeres együttműködése esetén ezek a jellemzések egyformán alkalmasak lesznek hallgatóink nevelésének és az egyetemi káderutánpótlás munkájának hatékonyabbá tételére.

A Koordináló Bizottság és az osztályfőnöki kar személyi összetételét az l.sz. melléklet tartalmazza. Ebből kitűnik, hogy az évfolyamért felelős 3 osztályfőnök közül az egyik / aláhúzott nevek;/ az oktatói Kisz szervezet évfolyammegbizotti funkcióit is ellátja. Ennek az osztályfőnöknek az irányításával•dolgoznak az évfolyamok Kiss csoportjait patronáló fiatal oktatók. Az orvoskari osztályfőnöki rendszernek kezdettől fogva kialaka.lt néhány jellemző sajátossága közül a következőket szeretném kiemelni:

1. Egy-egy évfolyam osztályfőnökei nem dolgoznak azonos intézetben, klinikusok és teoretikusok vegyesen vannak. A három osztályfőnök egymással való kapcsolata ennek következtében laza.

2. Bem egy, hanem három osztályfőnök van minden évfolyamon, a felsőbb szervek előtt azonban az egész évfolyamért egy személy

/ az első helyen megnevezett oszt.főnök/ felelős.

3« A hallgatókifal foglalkozó oktatók száma aránylag magas: összegen kb, 65 fő.

4. Az évfolyamokhoz beosztott nagyszámú oktatói Kisz-aktiva jelenléte lehetségessé, de egyúttal szükségessé is teszi az állami es Ki§z megbízottak munkájának szoros, organikus összekapcsolását.

5* A kari Koordináló Bizottságnak lényegében nem hat osztályfőnök, hanem hat évfolyam saját koordináló bizottságának munkáját kell irányítania.

A kari és az évfolyam koordinációs munka feladatait és módszereit a fenti szempontok figyelembevételével igyekeztünk kialakítani. A kari Koordináló Bizottság október végén kelt előzetes munkaterve alapján november elején az osztályfőnökök részvételével megbeszélést tartottunk, ahol rögzítettük a jelenlegi viszonyok között legcélszerűbbnek látszó szervezési és munkamódszerbeli teendőket. / 2. sz. mell./ Az erről szóló feljegyzést az érdekeltek köe zött szétosztottuk. Rövid összefoglalása a következő:

Az osztályfőnök, társaival együtt felelős q,z évfolyamon folyó kádermunkáért• A kari Koord.Biz.-ban és az egyetem állami vezetői előtt képviseli az egész évfolyamot. Az osztályfőnökök saját, a hallgatókkal való foglalkozás során kialakított véleményük alapján évenként részletes és körültekintő jellemzést készítenek minden egyos hallgatóról. Az Írásban rögzített jellemzést a hal Igató val megbeszélik és aláiratják.