Szegedi Orvostudományi Egytem - Egyetemi Tanács ülései, 1957-1961, Szeged
1958. december 16., II. rendes ülés
$•/ Aa egyetem törekszik a karzatéba tartozó kórházak és gyógy*« intézetek munkájába való bekapcsolódásra« a«/ Törve szűk a beteggondozási feladatokban való részvételt, többek között a fejlődési rondeilenessógGk korai fel«» ismerését /ceipőficam, veleszületett szívbajok/* valamint a szívbetegek eddig meg etem oldott rendszeres nyilví'mtartásában és gondozásáüjao.» b«/ Továbbra in fenntartjuk, a terülothez tartozó kórházakban végzett patronáló munkát, valamint az elő odázok céljából való rendszeres kiszállásokat* o«/ Töroioszink as e^ye térni klinikák érdeklődés ének megfele- Idea beteganyag szervezett bevonására és abból a szempontból szükségesnek tartjuk nagyobb területre érvényes hatósugarú kasponti betegirányító intézmény iialakitását, illetve olyan egészségügyi miniszteri rendelet kiadását, amely egyetemi oktató- és tuooraanyos munka ozük&égletóinak megfelelő beteganyag kiválogatásában az egyetemnek intézményesen elsőbbségi Jogot biztosit« WtM Tanszékein 1/3-éflD. korhatár elérése miatt 10 éven belül az állások betöltése indokolttá válik« Általában kívánatosnak véljük, bogy miniden fontosabb tudonán^szakon olyan tartalék álljon rendelkezőére# ve so to káderekből is, okik közül bármikor szükségessé váló utánpótlás nagyo b zökkenő nélkül biztcait.ató# unnak az ügynök szisztematikus előkészítésére nólkülözbotétlennek látszik, bor;y az am alkalmasnak Ígérkező személyek legalább : agy évet, vagy annál több időt külföldi tanulmányúton tölthessenek« &/ E fejezettel kapcsolatban elöljáróban általános indoklásként meg-» jelezzük, ho v egyenesünk kiépítése as elmúlt rendszer nópellezies gazdaságpolitikája miatt a burai évi végén fMhumflti As egyetemi építkezés során nem épült meg többek között az Ideg» ős ' ulmekórtaui klinika épülete v a bunctani épület, több orvoskar!. Ili* elméleti Intézet elhelyezésére szolgáló épület, a központi uüOi^-iC épülete ztb.. s emiatt egyetemünk súlyos elhelyezési nehézségek közepette állandóan, helyhiánnyal küzd. A félbemaradt építkezésből adódó elhelyezési nehézségeinkhez még az a körülmény Íz hozzájárul, hogy a fel szabadulás óta ecetesünkre hárult egyre növekvő feladatok folytán a felépült egyetemi épületek 1c . zeyre inkább szöknek Mzonynlnak. Különösen áll ez a klinikai épületekre, amelyek eredetileg 60-60 ágyra lettek tervezve, a a közelmúlt evek során bekövetkezett %y letszámemelós folytán a klinikák emiatt a reájuk háruló feladatokat jelenlegi elhelyez énükben már nem képesek zavartalanul ellátni. Utalnunk kell itt az 1953« bon létesített IX,sa* .elgyógyászutl és Il,£z. ebéezcti klinikára Is* amelyek mán lehetőség Monyában tudvalevőleg a Bőrgyógyászati klinika, 111» a Sebészeti klinika épületében nyertek elhelyezést# valamint ez 1351-ban létesített Kórélettani intézete, amely a Szülészeti és Bőgyóyáazati klinika alagsorába lett beszorítva, ij^yetemünk szűk elhelyezése az elmúlt óvekben nagytan emelkedett hallgatói létszámra fi^yoloKimel az elméleti intessetek vonalán is