Szegedi Orvostudományi Egytem - Egyetemi Tanács ülései, 1957-1961, Szeged

1960. október 7., I. rendes ülés

- 9 -tő tanfolyamok irányítását a szakminisztériumok vennének át. Az egészségügyi szakiskoláktól azt várjuk, hogy szocialista közegész­ségügyi szemlélettel felkészült fiatalaokat adnának az egyetemre. Javasolja továbbá, hogy az egészségügyi szakiskolákban a ma tu­dományában mind jobban helyet foglaló műszerek ismeretére is ta­nítsák meg a fiatalokat. Dr.Kántor László: Sok szó esett az iskolákban tapasztalható túl­terhelés kérdéséről. Felvetődik az a probléma, nem lenne helyes Magyarországon is - hasonlóan a külföldhöz - az iskolakezdést 7 éves korban bevezetni, mivel a 6. életévét alig betöltött gyer­mekre nagyobb megterhelést ró az általános iskola elsőéves anya­ga, mint a 7 éves gyermekre. Helyesnek tartaná, ha az általános iskolákban a gyermekek kézügyességének fejlesztésére visszaállí­tanák a kötelező kézimunkaoktatást. Az egyetemi oktatással kapcsolatban megemlíti, hogy vannak szem­pontok, amelyeket a gyakorlati oktatásban nem érvényesítenek. Pl. a fiatal orvosoknak sok problémát okoz a tanácsadás megtar­tása. Ebhez az volna szükséges, hogy az egyetemeken a hallgatók megfelelő alapot kapjanak ilyen irányban az elméleti oktatásban. Dr.Harsányi István szintén az oktatás túlterhelésének kérdésével foglalkozik. Megemlíti, hogy a szellemi túlterhelés mellett bi­zonyos fokú testi túlterhelés is tapasztalható az iskolákban, pl. a tornaórákon. Kifogásolja többek között, hogy ha a gyermek tor­nából nem éri el a kivánt szintet, az abból kapott rossz osztály­zat lerontja az általános tanulmányi eredményét. Bejelenti, hogy Bács megyében 600-nál több olyan baleset történt az iskolásgyer­mekek körében, amelyek nagy része tornaórán, és az iskolában be­lül következett be. Petri rektor összefoglalva az elhangzottakat kijelenti, hogy a megbeszélés hasznos volt, mert sok olyan szempontot vetett fel, aminek a Minisztériumhoz való felterjesztése az oktatás fejlesz­tése érdekében indokolt. A mai előkészitő megbeszélés és a tanügyi reform .azt a kötelességet rója egyetemünkre, £ogy részletesen megtárgyaljuk az előttünk álló feladatokat és konkrét javaslatot tegyünk az illetékesek felé. A vitán elhangzottakkal kapcsolat­ban kiván néhány megjegyzést tenni. Megfontolandó volna, hogy a közegészségügyi adminisztrativ is­mereteket - amelynek hiányát a hozzászólók közül többen felve­tették - a közegészségtan elméleti, vagy gyakorlati oktatásába iktassák be. Az egyetemi felvétel előtti előkészitő tanfolyam szükségességé­vel egyetért, azonban az orvosképzés tekintetében nem tartja szükségesnek, hogy az egyetemi felvételt feltétlenül valamely ipari üzemben eltöltendő fizikai munka előzze meg. Az Eü.Minisz­térium rendelkezése értelmében fizikai munkának ismerik el az egyetemi felvételt megelőzően valamely egészségügyi munkakörben eltöltött időt. Meg kellene mindenesetre határozni, mely munka­­terület legyen az, amelyben való gyakorlati munkát feltételként kivánnak meg az egyetemre kerülésnél. Véleménye szerint lehetne pl. a közegészségügyi munka is. -Felvetődött az a kérdés is, hogy a középiskola képzési idejét meg kellene rövidíteni és az utolsó évét a főiskolai tanulmányok előkészítőjévé tenni. Az egyetem részéről ez a javaslat is mér­­legelendőnek látszik. Nagyon fontos volna azonban arra töreked­ni, hogy az oktatási minimumot megállapitsíik, azokat a kritériu­mokat, amelyek alapján a hallgatót egyrészt átengedjük és megfe-

Next

/
Thumbnails
Contents