Szegedi Orvostudományi Egytem - Egyetemi Tanács ülései, 1957-1961, Szeged
1960. október 7., I. rendes ülés
- 2 -jegyzi, hogy jó orvosokat és vegyészeket képeztünk. Ha általános kiképzésükét tekintjük, helyes az az elv, hogy a gyakorlati igényekre legyünk tekintettel, azonban nem szabad elfelejteni, hogy nem a gyakorlati kérdések megoldását kell előtérbe hozni? mivel az elvi jelentőségű kutatások fontossága mind nagyobbá válik. Továbbiakban kijelenti, hogy az egyetemről kikerülő orvosok szívesen jelentkeznek klinikai munkára, kevesen vannak olyanok, akik igazán érdeklődnek a tudományos kutatások iránt. Ma már az orvosi kutatólaboratóriumokban olyan embereknek kell dolgozniok, akik nem egyoldalú kiképzést nyernek. Példaként felemlíti a külföldi laboratóriumokat, ahol mind kevesebb orvos, többnyire biokémikus és biológus dolgozik kutatólaboratóriumokban. Biológus képzésünk igen gyenge, kimondottan a középiskoláknak tanárral való ellátását veszi figyelembe. A kémikusok viszont egyoldalúak, kevesebb érdeklődést mutatnak a határterületek tudományai iránt. A biológus és vegyész képzésnél tekintettel kellene lenni speciális egyetemi igényeinkre. Olyan szakemberek képzéséről kell gondoskodni, akik a megfelelő tipuskiképzés mellett az orvosegyetemen hasznosítható speciális képzést nyernek. Ezt a feladatot az Orvostudományi Egyetem a Természettudományi Karral közösen oldaná meg. Dr.Tóth Károly válaszolva Ivánovics professzor kérdésére a technikumok és szakközépiskolák különbségére vonatkozóan, kijelenti, hogy mig az első tipusu középiskola technikust, a másik szakmunkást képez ki. A technikusképzés a magasabbfoku. A terhek szerint a technikumok az idők folyamán átalakulnak részint magasabb nivóju? felsőipari iskolákká, másrészt esetleg szakközépiskolákká. * Ivánovics professzor hozzászólásának további részével egyetért. Egyetemünkön vannak olyanok, akik meglévő szakképesítésük mellett más szakmát, pl. a vegyészit. vagy gyógyszerészit is szeretnék elsajátítani, hogy látókörük bővüljön? másrészt pedig, hogy hatékonyabban tudjanak belefolyni a speciális orvosi kutatófeladatokba. Bár hivatalosan erre nincs lehetőség, a gyakorlati élet ennek szükségességét felveti. Ivánovics professzor: Az orvosegyetemek kutatómunkájában résztvevő biológusok és kémikusok kiképzésével kapcsolatban elgondolásai a következők: a kiképzést megosztva végezné az orvosi- és a természettudományi kar, az országnak azon az egyetemén, ahol a feltételek legjobban biztosítva vannak. Kb. 20 hallgató felvételét javasolja, akik a szaktárgyon kivül orvosi tárgyakat., mint pl. ana- - tómiát, élettant, farmakológiát hallgatnának, azonkívül a-jelenleginél sokkal több kémia és fzika oktatására lenne szükség. A hallgatók kiválogatásánál a legjobb képességűeket kellene figyelembe venni. A felvételi vizsga tárgyaiként a fizikát és matematikát javasolja felvenni. A tanterv 4 éves volna, amit a további specializálódás végett két évi gyakorlati laboratóriumi munka követne: mikrobiológuai, szerveskémiai, fizikai, biokémiai, vagy fizikai intézetben. A hallgatók a 4. ev vé^én nyernék el diplomájukat, a végleges kiképzés, tehát a 6. év végén pedig disszertációjuk alapján a doktori cimet. Petri professzor: Az "Irányélvek"-ben lefektetett célok és követelmények között vannak olyanok, amelyek az orvosképzésben eddig is megvalósultak, pl. a kötelező gyakorlat a VI. év után, továbbá a nyári szünidőkben kötelező 4 hetes gyakorlatok tanrendünkbe be vannak iktatva. Ennek ellenére gyakorlati kiképzésünk nem üti meg a kivánt mértéket.
