Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem - Rektori Tanács ülései, 1944-1945, Kolozsvár

1944. december 28. Rektori Tanács XV. ülése

lxx>

1./ vaj jón megelőző politikai tenyjtettóae ás áietfelxogaua lenető- V« teszi-«, hogy annak as egyetemnek professzoraként azd^ál jóshelynek működését a nemsetlsének e^enjogus ágának élvét valló denokratika« felfogás tette 1 ehetővé*

2«/hogy érez-e hráéliyel és as ezdólyi magyarsággal olyan lelki közösséget, hogy értük augolódáa nélkül tud dósul azükaég esetén áldozatokat is.

Üst a vizsgálatot azonban az illaték távoliétében és aegkérdesáse nélkül nem lehet megejteni* így egyelőre noa .folytatható le as as eljárás, mely esetleg a tárni aék ae^üreaadéaét eredményozi.

Végül nem hagyható figyelmen kívül, hogy az egyetemi tanszékek betöltésének nemzetközileg bevett szabályai vannak. As egyetem tanító személyzetének tagjai tudományos rostán mennek át. Az a vizsgálat a magántanároknál ie érvényesül, kiknek tudományos működéséről a szaktanárok Írásbefoglalt részletes bírálatot készítenek. £z a bírálat rendszerint nyomtatásban la megjelenik, hogy maguk a bírálók Is a legszélesebb körű tudományos ellenőrzés alatt álljanak. Az a rosta még szigorúbb a tanszékek betöltésénél, itt külön bizottság tees as illető tudományos értékéről jelentést, a a kar ennek u jelentéinek az alapján határos. As egyetemet a tanszékek betöltésénél a legsúlyosabb tudományos felelősség terheli. Ha ettől egy konkrét esetben eltérnek, as mindig megbosszulja magát, -‘-gyetemünknél az 194o. évi kinevezéaeknél es a tudományos rosta elmaradt, s ez semmi esetre sem szolgált as egyetem javára. Hangsúlyozzuk, hcfcy* az azkori eljárásért as egyetemet semminemű, felelősség nem terheli.

Ab egyetemi professzornak iuracrnia kell tudományszaka külföldi irodalmát, tájékozottnak kell lennie a legújabb tudorán,, os irányzatokról ée törekvésekről, mert «safe igy biztosíthatja az erdélyi magyar kultúrának másokéval azonos színvonalút.

Az adott helyzetben az erdélyi magyar egyetem tanszékeinek betöltésénél különösen nagy gonddal kell eljárni, bizonyos, hogy es as egyetem még hosszabb időn át állandó támad ásnak lesz kit óve s bizonyos ez is, hogy ezek a támadások nem lesznek mindig jóhio sémitek. krdély magyar egyeteme csak akkor fog tudni fennmaradni, ha tudományos özinvonul a nem lesz kikezdhető. Lote csak akkor fo^ szilárd alapon nyugodni, ha esetleges megszüntetését a külföld tudományos közvéleménye as egyetemes kultúra veszteségének tekintené, a nem megérdemelt sorsénak természetes beteljesülését látná benne.

Az 1919-iki román példára hivatkozási v&lóozinüleg a tények nem egészen pontos ismeretén alapulhat. A román egyetem Ö6 professzora- 4 -