Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem - Rektori tanács ülései, 1943-1944, Kolozsvár

1943. szeptember 29. I. rendes ülés

so

28

Várady doktor tagadásba veszi a belklinika, s az idegklinika kórisméjét, hogy narkotikus szerek elvonása folytán abstinentiális tünetek okozták feleségének betegségét.

Egyrészt a tények csoportosítása, másrészt pedig az iratokban lefektet - tett tanúvallomások alapján a tényállást a következőkben körvonalazhatom.

Dr.Várady Jenőné évekkel a klinikára való felvétele előtt epehólyagkiirtáson esett át. Nem állapítható meg, hogy ez a műtét miért vált szükségessé. Tény azonban az, hogy panaszai nem szűntek meg és férjének állítása szerint "az időnként fellépett görcsös fájdalmak ellen domatrin injekciót szokott a beteg kapni".Párje állitása szerint még egyéb befecskendezéseket is kapott. Kezelő orvosai is mindezeknek megfelelően combjain IOO-I5O befecskendezés nyomát

találták. A férje ezt a számot sokalja. A család barátja Kazinczy Zoltán dr. MÁV főtiszt előadása szerint, midőn Várady Jenőnével találkozott Kolozsvárott "rendkívül ideges volt és arról beszélt, hogy minden áron öngyilkos akar lenni." Két-három napig tartott mig Kazinczy dr. az Öngyilkosságról lebeszélte.Előtte injektios ampullákat megsemmisített és "fecskendőket" össze is tört. Egy domatronis dobozban kb.6 ampulla 2 cgr-os morpbíumot fecskendővel együtt átadott Kazinczynak. Kazinczy dr.szerint tanúbizonyságául annak,hogy már nem akar öngyilkos lenni. Ugyancsak Kazinczy szerint Váradyné elmondotta,