Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi kar tanácsülései, 1944-1945, Szeged
1945. március 26. értekezlet
1 i- 4 -thogy megfelelő elismertetése iramábanezt a lépést kezdeményezzük és felkérjük a Táblás- és Kö z oktat a stir" d kininztér Urat, legyen kertes karót Káról- dr.-t, jel?nlor á VI. fizetési osztály első fokozatának megfelelő 1' . fizetési csoportba sorozott gimnáziumi rendes lárt, agyétemi c.ny.rk.tanárt, negbizott -ek}'eteini előadót' az ókortudományi tanszékre. nyilvános rendes tanárrá kinevezni. 3 kérés indokolásánál teljesen mellőzhetjük azokat az érdemeket, amek eket Marót Károly az egyetemi okt 'ás körül szerzett, ezeket az egyetem ismételt, kitüntető mefhívásokkal, m -bízásokkal, stb. sőt a legfelsőbb helyen is 1924. február 19-én a nyilvános ren-Idvilii ' :nári cim adományozásával méltányolták, illetőleg elír merték. Tudományos érdemeit illetőleg sem kell sok szót vesztegetnénk. Munkásé-ágának Karunk irattárában nyilvántartott és másolatban mellékelt' listáján 240 ront sorolja fel azokat a. magyar és külföldi n- elveken irt, kisebb-nagyol tokát, am lyek neki itthon számos legelőkelőbb tudományos tár'ulatunk választott tagságai’:. külfölden i'mert és elismert nevet /többe!: közt a görög kir:'lv magas kitüntetésit: a Pnoemxrend keresztjét/ és a lundi, bruxsllesi és párisi nemzetközi kongresszusra váló kiküldésének megtiszteltetését szerezték meg. /Lundban egész fiatalon már kongresszusi je, yzf, Parisban egy orz tál "ülésen elnök* is" volt; eg- -Kőként’ 1. írod. működése 138.. 140.. 186., 188., 198., 201., 20'". stb. nonziit. Munkásságából itt az alkalomhoz képest legfeljebb azokra a számokra tartjuk jónak a Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter Ur fi gye lmját felhívni, amelyek a szakstudiumain tulmenőleg általános pedagógiai /19., 36., 47.', 55., 68., 149., 164., 173., 185/, vagy magyar nemzeti célokat szolgálnak: tehát' - nem szólva a hazai tueománytörténet terén végzett értékes kutatásairól - az irodalmunk na gyeit /9., 31., 33., 49., 58., 60., 61/, 71., 76.. 84., 93., 96., 97., 99., 100., 101., 10 ., 112., 127., 137., 144., 148./, anyanyelvűnket /13., 14., 28., 39., 51., 56., 62., 74., 200./ és népünk ethnographia/ t és folkloréját /59/, 65., 94., 214., 216., 217., 218., 220., 222., 224., 229., 231., 233., 234./ illető, majdnem mindig úttörő "olgozataira.
