Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi kar tanácsülései, 1943-1944, Kolozsvár
1944. május 25., IX. rendes ülés
2 eiuiélfogva a neveléslélektan munkásainak tábora egy új kitűnő erővel log gyarapodni, A lélektani alapvetés szükségességét az oktatás és nevelés egész területén ma már általában sokan elismerik; positiv siker és gazdagodás azonban csak az olyan tüdősektől várható, kik a mai lé - lektudómany módszereivel benső ismeretségben vannak, sőt ezen a téren ónálló eredményeket is tudnak felmutatni. Dr. Kiss Tihamér ezek közé tartóz lie, mint azt alább, 5. és 6.. helyen jelzett munkáinak ismertetése során lesz szerencsém kifejteni. A /káté-/ tanítás módszerének tudományos elemzésével kapcsolatban különösen értékes munkát,végzett Kiss Tihamér a 11-15 életévek lélektani megvilágításával, - 4.helyen emlí - tetv munkája 3 „->„-42, lapjain, - melyek irodalmunkban több szepomtból elsőrendi: jelentőségűek. A serdülőkornak teljes és nálunk szokat ián elessegu rajzát .kapjuk itt, amely a külföldi irodalomban való teljes tájékozottsággal, alapossággal és rendszerességgel tárja fel a serdü - lokorba jutott gyermek leijei alkatát és azokat a pszichológiai tényezőket, amelyeken minden nevelés nyugszik. Hozzá kell tennünk a mondottamhoz, hogy „iss Tihamér e lélekrajz vázolásában egyúttal saját ki - sérloti anyagara is támaszkodik, ami nem kevésbbé fontos akkor, ha a magyar gyermekek neveléséről van szó. Az a kép, melyet Kiss Tihamér így a serdülőkor lelki világáról nyújt, lélektani irodalmunk egyik becses és maradandó értékű dokumentuma, melyet minden nevelő alapul V3net gyakorlati munkásságában. Köveii ennek a differenciális lélek - tani résznek értékét még az a körülmény is, hogy a szerző nem csupán a legmagasaoo műveltséget tükröztető polgári réteg gyermekeinek a gimnáziumot, vagy más középiskolát végző növendékeknek lelki világá - ra van figyelemmel, hanem tekintetbe veszi a proletár és falusi ifjú - s^g lelki fejlődésének sajátos mozzanatait is. is ez nem közömbös ke - rülmeny a nevelésnek és a lélektannak szempontjából. Más országok gazaagabb lélektani munkája és e munkának gondosabb szerveződése már ré - gén kidolgozta a különböző milieuben élő gyermekek lelki életének rendkívül nagy különbségeit és a gyakorlati nevelésben vonakodás nélkül levonta ebből a megfelelő következtetéseket is. hálunk az idetartozz vizsgalatok még a kezdet kezdetén vannak csupán, annál fontosabb rank nezve, hogy fiatal pszichológusaink ás pedagógusaink nyilt tekintete a jelzett problémákra irányul s azok feldolgozásához hozzálát. Ugyanennek a nagy vonalakban mozgó módszertani munkának /4./ egy m’á _ sík értekét abban kell látnunk, amit.a,szerző a.tanítás »személyi és tárgyi eszközeiről» mond /id.mii 66.-77.lapokon/. Itt a keresztény
