Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi kar tanácsülései, 1943-1944, Kolozsvár

1944. március 22., Bizottsági ülés

„árok löszere'vamja a nyeregszárayakhoz kapcsolódó szügy*15b«l ís farhámbál, valamint a nyeregdeszkához kötBtt/nem átvetett/ és osszecaa tó Iható hevederbél állott.A koroncéi sir kantar£ nem volt díszes.Pomnás,tanulságos rajzban mutatja be a henoidai lószerszám fa gydmorei kantár helyreállitását.A gondolatot az ilyen helyreállításokhoz Arendt W.-től veszi át/ESA.IX.193+.2O6.-208.1.Sur 1 appartition de ^ étrier éhes les Scythes/,aki a szkita kantár és nyereg rekonstrukcióját adja,Lászlónak az a megjegyzése,hogy ebben a rekonstrukcióban a

kengyelnek alig volt kilengése,helytálló lehet.Hagy Géza /AÉ.1911.95.-96.1./ ás Posta Béla. AS95.ÓS 1905./ régen rámutatott a magyar kengyelünk a kun és tiszafüredi összefuggésére.László ezek útmutatása s a koroncói lelet tanulsága* nlapj helyreállítja a soltszentimrei nyerget.ennek rendjén helyesbbiti a ’ Pósta-féle rekonstrukciót,Munkájában itt is.mint másutt,a szerkesztés gondolata vezetljrajza jó,tanulságos.

Munkája III.fejezetében a honf.magyarok nyerges temetkezésé*«!,az 1 és 2 kengyellel való temetkezésről;^ jelképes lova*1 temetkezésről/már Móra P.megállapitotta.hogy a honfoglalok nem temetkeztek egéyz lóval/,a mellékleteknek a sírban való helyér« . helvzetér«l,a törekvéséről,hogy részeiéi az egesze. afc.. 3 nezni,mond el,részben már hallott.de tanulságos dolgokat s megfe - néprajzi analógiák alapján kimutat ja,hogy nemcsak ájulták tauiae- Si'módjával kapcsolódnak a honfoílaláskoriak,hanem bizonyos szokass egyeznek a keresztény,mohammedá/és lamaista törzseivel s valamenny

közös samanisztikus műveltségben gyökerezik.

A IY.fejezetben nagy és kitartó munkával összeszedett adattól

alapján a^ ja a magyar nyereg múltjának vázlatát s azt Arendt a szkítáéig vezeti vissza,errefelé fontos össhekötó kapcsok a Bar - tói feltárt csókái, a dunapentelei avar, a Debrecenondódi avar nyereg,amelyeknek felszerelését is bemutatja.-Az AltaJ-hegys-s en e^ Kudyrg-i nyeregnek,a mokrini sótartó rajzainak,valamint ezekne - aitaji sziklarajzokkal való egybevetése révén megkapja keletkezésű forrását az Altaj-vidéki turk miveltségben és művészetben.

A hunnok,avasok,magyarok,kunok magyarországi hagya e.cana a napi élettel összefügg« tárgyai Bels«-ízsia felé ^-tnek bennünke , Így különösen a nyereg és a tegez.A lószerszám eredetetfis ott keresni.A kirgiz/éí, jakutok stb.köréból vett példákkal maghatároz

a nyereg sirbhtételének különbőz« módjait.

Ezeknek az emlékeknek keleti kapcsolatait tárgyalva állapítja meg,hogy a steppei fanyereg a ír.sz.körttli id«ben alakul ki.meg- - 15 -