Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi kar tanácsülései, 1942-1943/1, Kolozsvár

1942. szeptember 24., I. rendes ülés

-54-részt tárgyilagos ítéletet fog mondani az igazi és vélt értékekről, másrészt gazdag seregszemlébe lesz az elnyomatás ideje alatt a magyar géniasz erejét hirdető erdélyi mű-* vészeknek s újkori műtörténetünkbe egy eddig fájdalmasan nélkülözött fejezetet fog heiktatni.

Ellőni:)o elismerést érdemel, amit régi mulasztások pótlására már is tető alá hozott. Szoldatio3 3?ereno pályájáról írott monográfiája minden tekintetben mintaszerűnek mondható. Uetrajzi adatainak, főbb műveinek s levelezésének összegyüjtásável nemcsak a kegyelet tartozását rótta la e nemes szellemű és tisztes tehetségű művészünkkel szemben, hanem becses adalékok tömegével járult hozzá a kor magyar művészeti viszonyainak tisztázásához s Szoldatios művészetének el3Ő, kimerítő jellemzését adta.

förétién úton járt akkor is, afflikor 3ikó Miklós és ííimó Ferenc, e két derék s teljesen feledésbe merült erdélyi művész munkásságára és hatására derített fényt. Az alkotók iránti alázatos tisztelettel járt utána életútjuk elmosódott nyomainak, szétszórt műveiket felkutatta ás lajstromba szedte, meggyőző, tiszta vonásokkal megrajzolta ma!vészi arcképüket e ezzel nőm csekély mértékben gyarapította Erdély mdltszézadi művészeti hagyatékának állagát. Jó-T