Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi kar tanácsülései, 1942-1943/1, Kolozsvár

1942. december 17., IV. rendes ülés

—17—

álló alkotásai# A régebbi próbálkozások /^iozt, irkel ás mások/ csupán u magyaros cigányzene külsőségeit ismerték isi ás kíséreltük meg nagyobbsEabású, sokszor brilliána műsenel formákba öltöatetnii e kísérletek azonban megálltak a félúton, ®ert a külsőségek mollett megmaradva, a népies dallamokat nem tudták feloldani s ser vés formákban, hanem őket csupán idegen, exotikus kifejeeéBl nyeLvba ö ltd Et a t tik# Kodály valódi, tökéletes szintézist alkot, □alyben a népi dallamok szerves feldolgozást nyernek de a francia műaone ragyogó forraanyelvin szólalnék meg, úgy, mint ahogy Arany János alkotásaiban is együtt éressük a magyar népies elemeket Homérosznak vagy a skót balladáknak formáival# Kodálynál mintegy maga a Magyar ethnikura tevődik át önkéntelenül és magátólértetődő egyszerűséggel a legbonyolultabb újfrancia műformákba#

.‘ind a kát nagy művész egyszerre magyar is, meg világirodalmi erejű ir;,oservo3 lelki egységben# így örvendezhetünk és ünnepelhetünk lélekben akkor, ha a mélységes erejű és nagyszabású Pe«i««t ^mgarioua /1923/ titkaiba belepillantunk; így mutathatunk rá büszkeséggel, hogy Kodály alakította ki Bartók Bálával és Lohnányi Ernővel egyetemben a