Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi kar tanácsülései, 1942-1943/1, Kolozsvár

1942. november 26., III. rendes ülés

-62-dolgozatnak harmadik francia fejezete / 13-35 /, amely Nisard irodalomfölfogását ás gondolatainak fejlődésát jellemzi a szövegek ismerete alapján kissé szabad szerkezetben,néha eeaayszerüen, máshol meglepő filológiai apparátussal, A negyedik fejezet Nisard portréját mutatja be a francia kritika fejlődésének tükrében, eredeti, bár a mai viszonyok mifctt nem teljes kutatások alapján«

A magyar rész kimerítő, sőt néha jelentéktelen dolgokat is felölelő anyaggyüjtásen alapszik. Két alapvető tanulsága van, Először az, hogy Nisard már a harmincas években befolyásolta a magyar írók francia-szemléletét, A másik az, hogy a yrr Irodalmi gondolkozás története elválaszthatatlan Nisard műveitől, Salamon Ferenc, Arany János ismerik az ő klasszikus esztétikai állásfoglalását; Gyulai Pál ás a két Szász Károly sokszor szórul-szóra csatlakoznak az ő elemzéseihez. Különösen meglepők azok a párhuzamok, amiket a szerző a Moliere-fölfogás kapósán ki tud mutatni, A Magyar Tudományos A- kadámia a nyolcvanas években Nisardban látja az irodalmi konzervativizmus eszményképét. Érdeme a dolgozatnak, hogy anyagát e gászen 1942-ig viszi és hogy sűrített dokumentációja voltaképen két,sőt három dieszertáoió mondanivalóját tartalmazza.