Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi kar tanácsülései, 1942-1943/1, Kolozsvár

1942. november 26., III. rendes ülés

-54-tárgyául. A kérdáskomplexumot kimeríteni törekszik és minden oldalról igyekszik belehatolni és állást foglalni;, különösen a gyermek és növendék egyéniségének megismerése s ennek módszerei foglalkoztatják a szerzőt, aki abból a meggyőződésből indul ki, hogy az egyéni nevelésnek legfontosabb előfeltétele épen a növendék egyéniségének megismerésében áll. Az idetartozó tudományos /diagnosztikai/ módszerek ismertetése azonban kissé túlmegy a oál megvonta határokon, nemcsak az "e— g-véniség" megismerésének eszközeit kapjuk a szerző ismertétésében,hanem a lélektan általános diagnosztikai eljárásait ismerteti, melyek az elvont értelemben vett "személyiség" lélektani összetevőit is alkalmasak leleplezni. Jobban a cél megközelítésének szolgálatában állanak Szegedi Lászlónak azok a fejtegetései, amelyek az egyéni és típusok szerint alakuló nevelés reformtörekvéseit ismertetik és amelyekben valóban értékeset nyújt. Kisebb pontatlanságok mind a szövegben, mind a könyvészeti függelékben találhatók. A bibliográfiában olyan általános irányú munkákat is felsorol, amelyek az egyéniség neveléstudományi kérdését alig érintik ás inkább tankönyv-jellegűek.

Mindezeket figyelembe véve, tisztelettel ajánlom a Tekintetes Karnak,