Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi kar tanácsülései, 1942-1943/1, Kolozsvár
1942. november 5., III. rendkívüli ülés
-16— Br.Baráth Tibor ny.rk.tanár az előadói jelentés kiegészítéseképpen, Szabó István egyetemi magántanár tudományos tóMSdését kívánja kiemelni* Bámutat arra, hogy Szabó István tudományos működése a középkorra legalább olyan mértékben kiterjed, mint Kumorovitz Bernáté, aki tudvalevőleg túlnyomó részben az u*n. történeti segédtudományok név alatt összefoglalni szokott tudományokat tóvéli: az oklevéltant, a pecséttant, a címertant és a kortant, tehát bővebben kell az ő személyével is foglalkozni* Szabó István a történettudománynak azt az ágát tóvéli különösképpen, amely az utóbbi tíz egynéhány esztendőben alakult ki és nápiség— történet néven vált ismertté* Sírnék az új tudománynak egyetemünkön ezideig még ninos képviselője és így helyes tudománypolitikát folytatva arra kell törekednünk, hogy Szabó István személyére a történeti tanszékek betöltésekor különösen figyelemmel legyünk. Szabó István személyének figyelembevétele mellett még nemzetpolitikai és különleges erdélyi szempontok is szólnak, kert hol a legszükségesebb a nápiség történetének kutatása, ha nem a helyssíhen, a vegyesnemzetisé gü Erdélyben ?
