Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi kar tanácsülései, 1942-1943, Szeged

1943. április 5. VIII. rendes ülés

- 5 -Károly Róberttel szemben, amig királysága meg nem szilárdul, nagyon óvatos. Nagy Lajos alatt azonban hazánk már gazdag ország és Firenze ssivesen támogatja, sót az angol államcsőd után, mely a firenzei bankokat is erősen megrendíti, szinte kegyét keresi a magyar királynak /1346—1380 között nem kevesebb, mint 3C firenzei követség fordul meg a magyar király udvarában/«, A hetvenes évek vége felé azután Genova lép Firenze helyébe. Huszti megállapításai szerint tehát a középkori clasz—magyar kereskedelmi kapcsolatoknak két virágkora volt: az egyik a tatárjárás előtt, a másik a XIV. század második felében. Ssigmond alatt újra összeroppanás áll be s a politikai hatalmát visszaszerzett Velence újra átveszi régi, egyoldalúan diktáló szerepét az olasz-magyar gazdasági kapcsolatokban. Könyvének utolsó két fejezetében Huszti igen érdekes képet fest az olasz-magyar kereskedelem tárgyairól, útvonalairól, a kereskedők különböző típusairól, akik közül kétségtelenül a legérdekesebb a magyar allami szolgálatba lépett és nagy karriert befutott Ozorai Pipo alakja*

Huszti vizsgálódásait Zsigmond korával zárja. Mátyás kora természetesen uj virágkort jelent az olasz-magyar érintkezések, s ezeken belül a kereskedelmi kapcsolatok történetében is. További kutatásokkal est felderíteni éppen Huszti lenne hivatott. A magyar történettudományra csak örömmel vett nyereséget jelent, ha komoly felkészültségű kutató az olasz-magyar egyházi, művelődési, művészeti és politikai kapcsolatok jól felderített történetét kiegészíti a gazdaságtörténeti relációknak a laikust kevésbbé lekötő, de szakszempontból igen fontos felfedésével.

Huszti az olasz—magyar kereskedelmi kapcsolatok első, aránylag kisszámú adatra felépített szintézisével megmutatta, hogy ezzel a komoly készültséggel imdelkezik. Ismeri a külföldi szakirodalmat is, jártas a gazdaságtörténeti módszerben, annak szempontjait önálló kritikai érzékkel, de mindig óvatosan alkalmazza a lelkiismeretesen felkutatott forrásadatokra- Nem utolsó erénye, hogy a leszűrt eredményeket világosan, olvasmánynak is kellemesen ható formában tudja előadni. Nem óhajtom elhallgatni, hogy most bemutatott tudományos munkássága még nem túlságosan gazdag, azonban módszeres képzettsége