Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi kar tanácsülései, 1942-1943, Szeged

1943. április 5. VIII. rendes ülés

divatos nápolyi regényÍrójának ma már kevéssé ismert és nehezen hozzáférhető müveire támaszkodik tárgyalásában, de mindketten a XIX. század második felédnek egész *naturalisztikus regényirodalmát áttekintik. Közös hibájuk, hogy az olvasott Írókat és regényeket nagyrészt külön-külön veszik vizsgálat alá és, bár erre törekszenek, az olasz natura- • ■ lizmus egységes jellemzése az^analízis gondjai közt elsikkad. Az első dolgozatban több a szintetikus tárgyalásra való hajlam. A pozitivizmus filozófiájából indul ki, de kár, hogy ezt a szempontot nem fejtette tovább, hanem én csak érinti. Roberto Ardigó filozófiájának vizsgálata jó szempontokat nyújt- ■ hatott volna az olasz naturalizmusnak a franciától való különbözésének jellemzésére, azt a különbözést azonban mindkét pályamunka jól megállapítja. A második dolgozatnak javára kell Írnunk, hogy a Szegeden hozzá sem férhető Matilde Sarrao-regényeket bizonyára fáradságos utánjárással megszerezte_és egy olyan irónót állított vizsgálatának középpontjába, akit a naturalista regényről szóló irodalom csak egészen mellékesen tart számon. Mindkét dolgozat, a nélkül, hogy a tudományos gondolkozásra különös képességet árulnának el, igen szorgalmas és derekas munka eredménye. Rajtuk keresztül két hallgatónk igen helyesen tájékozódott a Naturalista regény főbb olasz képviselőiről és sajátos jellemvonásairól.

Mindezek alapján úgy a "Naturalia non sunt turpia", mint a "Repetitio est _ mater studiorum" jeligéjű pályamunkát egyszerű jutalomdijra /egyenként 80 P / javasolom."

A &ar az előadó véleményes jelentését magáévá teszi, s ez alapon pályadijban részesíti:

a. / "Az olQsz naturalista regény" című, "Naturalia non sunt turpia" jeligéjű pályamunka Íróját Szerzője: Szabó János libor III, éves rendes hallgató.

b. / "Az olasz naturalista

regény" cimü, "Repetitio est