Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi kar tanácsülései, 1941-1942/2, Kolozsvár

1942. április 16., VII. rendkívüli ülés

lalkozik a gazdálkodással és a népi iparral. /Közbevetöleg megjegyzem, hogy Preuss a magyar zenei néprajz-« b<51 Bartók Béla és Bartha Dénes műv;e- _ it idézi, a nyelvi részben pedig Gyarmathit és Gomboczot említi./

Azokból a fejtegetésekből, amelyek^ ben Robert H. Lowie ismerteti az etimológiai elméletek történetét

*-* _L - . - -— The history of ethnological theory, London, 1937 — szintén az tűnik ki,

hogy a népgazdaság adatai nem öncélúak, hanem annyiban értékesek, amennyiben helyet kapnak az egyetemes lelki kép kialakitásában. Kitűnik az is Lowie munkájából, hogy a

néprajz fejlődéstörténete a természettudományos anthropologiai és geográfiái keretekből miként önállósult és nőtt a szellemtudományok, a história, a néppszichologia felé. Az egész európai néprajz, az angol Tylor. Frazer, Malinowski. a német Thumwald és /a Marót Károly által annyira becsült/ Danzel hamburgi múzeumig azga— tó /v.ö. erről Széphalom /

valamennyien arról tanúskodnak,hogy az ethnikum megismerésében az öncélú tárgyi néprajz adatai, a tárgyak elemi leírása és a tárgymorfologia ősz** < *

szehasonlításai hátrább állanak a

szellemieknél. Viski, idézett beveze—-----------------, w

tésében, maga is utal arra, hogy a

“7 O .

modern néprajz kibontakozott a geográfia gyámságából.»•

Ennek ellenére azt látjuk,hogy

a hazai néprajz tudományos állásait

^ *

szinte megszállva tartják a tárgyi