Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi kar tanácsülései, 1941-1942/2, Kolozsvár

1942. április 16., VII. rendkívüli ülés

Mi következik mindebből egy néprajzi tanszék betöltésére vonatkozólag? Az, hogy legkevésbbé volna szerencsés egy olyan szükkörü szakember kinevezése, aki csupán az úgynevezett tárgyi néprajz múzeumi gyűjteményeiben otthonos és a falut járva mondjuk csupán a kemencék iránt érdeklődik* AZk egyoldalú szellemi néprajz-specialista sem kivánatos, de ennek látóköre

természetszerűleg mégis sokkal tágabb*

Egvnagyobb áttekintés kutatója könnyebben belevonhatja munkássága körébe a kisebb, tárgyi-néprajz kört, mint

megfordítva; nehezebb a múzeologiai szem lélet exakt-pozitiv anyagából a folklore és a népszociológia szélesebb területeire kiterjeszkedni. Szép példa a szellemi ethnografus egyetemi működésére Solymossy Sándor, aki előadásai között hirdetett általános ethnologiát* beleértve a tárgyi néprajzot is, valamint a primitiv művészetekről és a népművészetről szóló kollégiumokat*

Fölmerült az üres tanszékünk körüli baráti megbeszélések során az-a lehetőség is, hogy tulajdonképen ketté kellene választani, két külön tanszékre, a szellemi és a tárgyi ' néprajzot, vagy szelleminek definiálni a kolozsvárit, tekintettel arra, 4 hogy a budapesti jelenleg is még inkább tárgyi jellegű* Utóbbi állítás a Yiski Károlyról mondottak után csak részben igaz; az elkülönítő

megoldás pedig a legszerencsétlenebb