Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi kar tanácsülései, 1941-1942/2, Kolozsvár

1942. április 16., VII. rendkívüli ülés

mező gazdasági elhelyezkedést keresnek, vagy mindjárt magas tudományos állások elnyerésére központo-sitják energiájukat, már a doktorátus előtt, vagy néhány sovány, habilitációra nem elégséges dolgozat alapján.

«

Van ebben sok örvendetes, de van demoralizáld momentum is. Biznunk kell azonban abban, hogy a megnövekedett gazdasági és tudományos kere*

*, I Vi

tek kitöltésénél a hozzájuk fűzött reményeket beválté és a legjobb erők fognak mindenütt a nekik legmegfelelőbb helyekre kerülni.

III.A SZELLEMI ÉS TÁRGYI NÉPRAJZ . . VISZONYA. -A néprajztudomány célját a leg=különbözőbb definicidk egybehangzóan

állapítják meg. Katona Lajos Wundtra

hivatkozva /írod.Tanúim. 1,388/ a néplélek tanulmányozásáról beszél, amely

V»

f—. ^

három tagolódásban közelíthető meg:^ a Sprache Mythus és a Sitte /szokások/ tárgykörében. A Wundt-féle Völkerpsychologie programmjára hivatkozó dolgozatból idézem a köv.részletet:

A nyelv, mythos és ethos /Sitte/_ háromsága, amelyben az alsóbbrendű életjelenségek az emberi öntudat tényeivé szublimálódnak, alkotja elemeinek szüntelen kölcsönhatásában, amit összefoglalva népiéleknek nevezhetünk. E népiéleknek századunkban kijegecült fogalmából vezethetjük legbiztosabban azon ismeretrendszert, amely legtágabb értelemben vett etimológia cime alá tartozik.

A szorosabban vett ethnografiai

és ethnologiai diszciplína tárgyait

Katona Lajos rendszere a következők-