Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi kar tanácsülései, 1941-1942/2, Kolozsvár

1942. április 16., VII. rendkívüli ülés

nografia /1930/ szerzőjét hívták meg,aki első műveiben mint kiváló településtörténész tűnt föl.

Győrffy néhány évi professzorsága a tárgyi néprajz bevonulását jelentette az egyetemi oktatásba.Természetszerűleg megnövekedett Győrffy hatása alatt a tárgyi néprajzzal foglalkozó fiatal tudósjelöltek száma,amit a Néprajzi Múzeummal való kooperáció is elősegített*Megemlít em,mint érdekességet,hogy Győrffynek egyik szorgalmas munkatársa,Pál Sdit,a szegedi egyetem és Solvmossv növendéke volt.Gvőrffv egyébként — bár a leíró és a pozitivista népraj ztudománynak nálunk egyik legjelentősebb mestere volt, amint Ortutav írta róla /Ethnoga»phia 1940,97/ — élete végén közeledni kezdett a szellemi néprajzhoz és A nénharvománv és a nemzeti művelődés c.dolgozatában /1939/már népnyelvről,népköltészetről,szpkásokról is írt.. .Vankai Aurél sze-r rint /kthnogr.1940, 350/ "a tárgyakat írta le,de mindig az emberrel kapcsolatban és e viszonyról — ha rejtélyének zugait nem is kísérel-: te meg föltárni — az ember ás tárgy viszonyáról sohasem feledkezett meg.**

Gvőrffv professzorsága idején /1935-1939/ jelent meg a magyar néprajztudomány első nagy szintézis e, A mar varsád néprajza o ímmel, né gy kötetben,amelyben a tudománytörténeti