Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi kar tanácsülései, 1941-1942/2, Kolozsvár

1942. április 16., VII. rendkívüli ülés

5

érdemes,olyan,akivel egyenlő értékű { jelölt nincs a szóbajöhető nagyszámú • szakférfiak között és aki valóban magasan kiemelkedik vetélytársai közül.

Ami a kétharmad többséget illeti, nem áll fönn ez a - kisebbségnek vétó jogot biztositó - követelmény, amely például a sokszor kaszinói jellegű akadémia tagválasztásoknál any-, nyi halálos igazságtalanságnak szülőanyja, nemzeti tudomány- és irodalompolitikánk egyik betegsége.Kern kétlem,hogy a Bizottság és a Kar bölcsesége a jelen esetben is meg fogja találni a leghelyesebb és legmegnyugtatóbb, esetleg egyhangú megoldást,azt, amely megfelel a Kar függetlenségének, az egyetemi gondolatnak ás az elfogulatlan tudományos kritikának.legyen szabad arra hivatkoznom,hogy ti— zehkilencáves egyetemi működésem idején mindig hittem a tudományos érvek önmagában hatékony erejében és amikor ezek az érvek megnyilatkozhattak, valóban sohasem is csalatkoztam. Egyetlen egy esetben történt meg,hogy véleményemmel nyilvánvaló kisebbségben voltam.De sikerült legalább arra rávenni a többséget,hogy várjanak addig, amig az ügy teljes tudományos világításban a Kar előtt fekszik.3z megtörténvén nem volt helye többé a többségtől való felelemnek.Ezárt tartom fölöslegesnek,hogy a kisebbségnek a kari életben tanszákbetöltő jogokat biztosítsunk.A kisebbségnek,ha igaza