Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi kar tanácsülései, 1941-1942/2, Kolozsvár

1942. május 21., IX. rendes ülés

gyalása helyett inkább utazások leírását kapjuk,ami abban is kifejezésre jut,hogy anyagát fejezetcímeiben nem írók,hanem utazások szerint csoportosítja.Az első csoportba az Italia területén belül törtéknő utazásokat sorozza élükön Horatius híres útleírásával /Sab.

I 5/,továbbá Seneca kisebb-nagyobb útjait,a másik csoportban /italián kívüli utazásob/szerepel Ovidius útja Rómából Tomiba, szt.Pál apostol utazásai,továbbá Aelius Aristides rétor több rendbeli kisázsiai útja.Az utazások topográfiái osztályozása mellett s ezen a kereten belül természetesen írók' szerint is szétválasztja az útleírásokat.

Két megszorítást tesz: időbelit,amennyiben a Hagy-Konstantin utáni irodalmat már nem veszi figyelembe s tartalmit,amelynél fogva kirekeszti a szakszerű paragrafusokat és a regényes útleírásokat.Az előbbi megszorítás azért sajnálatos, mert így elmaradt Rutilius Kamatianus híres költeményeinek tárgyalása /magyar ford.Kábián G.tól/jbizonyára nem futotta a rendelkezésére álló idő.

Legrészletesebben tárgyalja Horatius brundisiumi útját /1C-24.1./ ás Aristides rétor útazásait /39- 52.1./ Hor. útjának tárgyalásakor a legnagyobb pontossággal iparkodik az útirányt,az állomáshelyek távolságát,a helyszín rajzának részlete-