Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi kar tanácsülései, 1941-1942/1, Kolozsvár

1941. november 27., III. rendes ülés

eredeti források alapján ás felkutatta a korabeli emlékeket.

Egyáltalában az bizonyltja legjobban Tucci jelentőségét,hogy ő,amellett hogy tudományosan teljesen fegyelmezett és mélyenjáró,sokoldalú is Nyelvészeti tanulmányai kiterjedtek a szanszkritra,a tibetire és a kinaira, bölcseleti tanulmányai a tágabb értelemben vett Indiára,Tibetre ás Kinára Mind a szanszkrit,mind pedig a kinai nyelvtudás nélkülözhetetlen a tibeti buddhizmus tanulmányozása szempontjából, mert Tibet olyan terület,ahol Kina és India műveltsége áthatják egymást .Vallásbölcseleti tanulmányai hasonlóképpen az ázsiai műveltség legjelentősebb góczpontjaiból indultak ki.Első nagyobb művei összefoglaló tárgyalásai voltak a kinai bölcseleti rendszereknek,különösen az egyetemesebb jelentőségű taoizmusnak és a buddhi zmusnak.

Részletmunkái,azaz rövidebb dolgozatai is arról tanuskodnak,hogy Tucci mindig a legérdemesebb,legegyetemesáb érdekű keletázsiai kérdésekkel nézett szembe.Egyetemes jelentőségét tehát ezek a művek is bizonyitják.A keleti és görög bölcseleti rendszerek közti kapcsolat kérdésével ma már kötelessége foglalkozni a filozófia történelmének .A buddhizmusról is el kell ismernünk,hogy a legnagyobb teremtő ás megtermékenyitő szellemi erő Ázsiában, sőt hatááa az ázsiai műveltség határain tál is érezhető.A Prajna-