Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi kar tanácsülései, 1940-1941, Kolozsvár

1941. május 27., VII. rendes ülés

n

nak és a feleslegessé vált robotot szerződés alapján készpénzzel megváltatja.

Soós értekezésének egyik legszebb eredménye, hogy rávilágít a gazdasági átalakulások köztörténeti kapcsolataira.Minthogy az úrbéri telken nyugodott az egész állami és földesúri adózás,nem volt eladható, felosztható,megtérhető;épp ezért a parasztság csak az irtásföldeken terjeszkedhetett .Soós munkájának legfőbb érdeme, hogy kiemelte azt a nagy jelentőséget,melyet az adómentes irtásföldek játszottak a paraszt életében.Sopronmegyei adataiból, statisztikai összeállításaiból világosan kitűnik parasztságunk hatalmas munkája a kulturtáj kialakitásában.IIagyon tanulságosak azok a megállapitások,melyeket Soós a Mária xerézia-íéle úrbérrendezéssel és II.József jobbágyvédő rendelkezéseivel kapcsolatban tesz.E rendelkezések következtében indul meg a parasztokra nézve oly hátrányos urassági irtás-megváltások folyamata.Soós számításai szerint az Esterházyak soproni szántóföldjeinek fele,a Széchenyi ekének 70 a parasztok által műveibetővé tett és tőlük olcsó áron visszavásárolt irtásföld.A tanulmány utolsó fejezete az egytelkes nemesi községek kialakulásával foglalkozik.

Az elmondottakból is kivehető,hogy Soós végeredményben a mai kisgazdabirtokok eredetét óhajtotta tisztázni.érdemének tudható be,hogy e kényes kérdést az objektivitáshoz hiven,a napi politika jelszavaitól menten oldotta meg.Munkája eredményeinek gazdagságával,előadásának világosságával,helyes arányaival magasan