Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi kar tanácsülései, 1940-1941, Kolozsvár

1941. március 27., V. rendes ülés

a tárgy jellegzetességét vagy hovatartozását ,alkatelem-voltát a formán és ornamentikán kivül technikai alkata sajátosságával is igazolja.S a technikában meglátja az alkotó mestert is, a szerszámot,munkamódot és munkamenetet s mindig nézi a tárgy használatát,az embert,akinek számára a mester dolgozott.László mindezzel jelentékenyen, kiszélesitette a párhuzamos régészeti anyag összegyűltésének és megvaliatásának lehetőségét.Ez a módszere,sok tekintetben uj munkamódja dolgozatai megjelenésének időrendjében egyre fejlődik, egyre szebben bontakozik ki.

László kutatómódjára jellemző a rokontudományok /pénztörténet,helynévkutatás ,településtörténet,emberföldrajz, gazdaságtörténet s általába^ művelődéstörténet ,valamint a néprajz/ eredményeinek figyelmes számbavétele,értékesítése, így világit rá lényegében régészeti kutatásai alapján a X.századi s ezt megelőző hazai és általában középeurópai kereskedelmi utakra,/legutóbb az Un ;arn

c.folyóirat ez évi februári számában/,a magyar törzsi elhelyezkedés topográfiai képére,a Géza és Szent István fejedelmi hatalmának a kereskedelmi utakkal öszszefüggő kialakulására,az avar és magyar településforma külömbségére,a temetkezés módjából kikövetkeztetett avar és honfoglaláskori téri és nyári szállás /nomadizálás/ akkori meglétére,az avar sírokban női tetem melletti keresztény jellegű emlékek alapján az avar exogámia szokására s hasonló,eddig föl nein ismert történeti jelenségekre. .

így László fokozatosan,örvendetes fejlődésé során egyre több eredménnyel halad a régészet végső célja:a tárgy által jelzett kor emberi életének megismerése felé.E törekvésében jelentős támogatója néprajzi érdeklődése s a néprajz hasznositható eredményeiben való jártassága.Ennek köszönhető a már föntebb érintetteken kivül például egy------------