Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi kar tanácsülései, 1940-1941, Kolozsvár

1941. március 27., V. rendes ülés

.

is ugyanabban a műhelyben készült ,qiint ezé.Ennek kapcsán határozza meg,hogy a magyar koronázási jogar gömbjének aranyfoglalata a XI.sz.végén készült.-Legértékesebb része ennek a fejezetnek az Árpádok székesfehérvári ötvösmühelyének megállapitása és készitményeinek elkülönitése.Itt olvashatjuk azt az uj ad^a - tot is,hogy az avar birodalom bukása után a karoling birodalombmban avarkodé divat lépett fel s ennek a divatnak utolséhullámai kelnek életre az árpádkori magyar ötvösségben.-E munka harmadik, fejezetében a jogar kristálygömbjének korát és művészeti helyét határozza meg: á X.sz.közepe táján készült a Fatimida- Egyptómban s hozzánk vagy az arab-magyar kereskedelem révén közvetlenül került, vagy pegig Szt.István sógora ajándékozta azt első királyunknak,akiről tudjuk, hogy gyűjtötte a kristályokat.Az első feltevés mellett szól,hogy a magyar királyok hagyatékában több kufikus feliratú varázsgyürüt találtak,amelyek egyikét közli is a szerző.A jogar oroszlán alakijait eddig az Árpádok totem-állatjainak vélték,szerző pedig kimutatja,hogy semmi közük a későbbi Árpád-cimer oroszlánál akjaihoz.

A kunágotai byzanci aranylemez apró darabokban maradt fenn egy avar fejedelmi leletben.Lászlónak sikerült a lemez eredeti alakját,a rajta levő ábrázolást ,valamint rendeltetését is meghatároznia.Justinianus korában készült és készítési idejével ellentétben egy igen pontos ikonográfiáju thiasos-ábrázolást őrzött meg a számunkra.Ennek alapján vált lehetővé egy csomó bel-és külföldi lelet kormeghatározása.Külön értéke a dolgozatnak,hogy a VI.-VII.szVbeli byzanci kismüvészetekben kimutatja,hogy az újjáéledő hellenisztikus formakincset miként szervezi uj kompoziciós elv.ek alapján ornamentális egységbe az ekkor erősen ható iráni és ázsiai nomád művészet.A byzanci ötvösök eljárásának és az általuk használt különböző anyagoknak meghatá-