Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi kar tanácsülései, 1939-1940, Szeged

1940. május 30. IX. rendes ülése

* «'•I.

b- 24 -ján magántanárságot nyert Karunkon. Ezeket is számbavéve tudományos működése alatt három önálló kötete és mintegy 200 dolgozata jelent meg a klasszika—archaeologia, és a müvészettörténelem köréből, köztük természetesen sok ismertetés és kritika is. Dolgozatai megjelentek külföldön finnül és franciául /MOUSEION-ban/, továbbá magyarul az Archaeologiai Értesítő, a Dolgozatok, a Magyar Művészet, a Századok, a napkelet, Erő, Protestáns Szemle, Ifjúsági Vezető, Magyar Cserkész, Magyar Néptanítók Lapja, Régészeti Társulat Évkönyvei, a Szépművészeti Muzeum Évkönyvei lapjain. Ismeretterjesztő munkásságát, amely a Nemzeti Újság, Uj-Nemzedék, Mindenttudok, Pesti Hirlap, stb. lapjain jelent meg, csak azért emlitjük, hogy teljes tanitói habitusáról képet nyújtsunk. Meg kell jegyeznünk, hogy 300- nál több előadást tartott a pesti szabadegyetemen, az Uránia Tudományos Színházban, a Szabad Lyceumban, Erzsébet Népakadémiában, Régészeti Társulatban és több vidéki szabadlyceumban is .

OROSZLÁN ZOLTÁN életének folyása 1917 óta szorosan összefügg a tudományos munkálkodással. Ekkor nyerte el az uj konstantinápolyi magyar tudományos intézet ösztöndiját. Ettől kezdve 1919-ig az intézet ösztöndíjasa, majd kinevezett titkára volt. 1918-ban három havi szabadságra hazaérkezve, tette le a doktorátusát a budapesti egyetemen summa cum laude ered ménnyel. 1919—tői kezdve mind a mai napig a Nemzeti Muzeum szolgálatában áll. 1922- ben mint a történeti intézet ösztöndíjasa Bécsben volt. Ugyanebben az esztendőben a Magyar Tudományos Akadémia régészeti bizottságának meghívott tagja lett. Már előzőleg, 1920-ban a régészeti társulat másodtitkára, majd 1928—ban főtitkára lett és ebben a minőségben 1930-ig a Régészeti Társulat tudományos működésének irányításában szerzett érdemeket. 1923-ban az úgynevezett likvidáló bizottság tag-