Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi kar tanácsülései, 1939-1940, Szeged

1940. május 30. IX. rendes ülése

Tekintetes Kar ! Dr.OROSZLÁN ZOLTÁN dolgozatai, ámbár előttünk amúgy sem ismeretlenek, mellékelve vannak. Ha az ancienitást figyelmen kivü.1 hagyjuk is meg kell említenünk, hogy OROSZLÁN ZOLTÁN 1936-ban történt habilitációja óta minden félévben hirdetett és tartott előadásokat, s azon Karunk hallgatói, viszonyainkhoz képest mindenkor magas számban vettek részt. Mérlegeltük azt a körülményt, hogy a régiségtudománynak van ugyan ^arunkon redes tanszéke, de ez általános régészettudományi, sőt éremtani is és igy OROSZLÁN ZOLTÁNNAK, a klasszika archaeológiára csak az imént kiterjesztett, tárgyköre szervesen egészíti ki a tanszékkel ellátott tudománykört, annyival is inkább, mert köztudomásúlag a tanszék jelenlegi betöltője elsősorban őstörténész. Az itt felsorolt körülmények is indokolttá teszik előterjesztésünket. Tudjuk azonban, hogy mindez magában még nem elég és ezért OROSZLÁN ZOLTÁN tudományos munkásságáról is véleményt kell nyilvánítanunk.

Tekintetes Kar ! OROSZLÁN ZOLTÁN tudományos munkásságáról ez alkalommal harmadszor mond véleményt a Kar. Véleményt mondott 1935-ben akkor, amidőn néhai dr.Buday Árpád és dr.Förster Aurél javaslatára, a részletes bírálat alapján, a szóbeli kollokvium elengedésével, a magántanári képesítés további cselekményére bocsátotta. Csak hivatkozunk itt a bírálók akkori előterjesztésére, mert hiszen ez alkalommal az azóta kifejtett tudományos működéséről kell véleményt mondanunk. Mielőtt azonban ezt tennök, legyen szabad megemlítenünk, hogy Karunk csak most terjesztette ki OROSZLÁN ZOLTÁN habilitációjának körét a klasszika archaeológia egész körére, amely alkalommal másodízben mondott bírálatot tudományos működéséről. OROSZLÁN ZOLTÁN, aki 1891 március 16-án született, 45 éves korában nyerte el a venia legendi-t, aminek magyarázatául szolgál