Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi kar tanácsülései, 1939-1940, Szeged
1940. február 29. VI. rendes ülése
nebb idézett miniszteri rendelet miatt csakis Ferencnek, tehát egyszerű _c-vel szabad ezt Írnia. Figyeiembevéve ez idézőjeleknek és kötőjeleknek a Györffy kartárs ur által forrásként idézett régi cimirásokban láthaté nagyon hibás, valósággal elrettentő használatát is, tisztelettel jelentem, hogy egyetemünk elmét az Akadémia helyesírási szabályai szerint csakis Így szabad irnlt Magyar Királyi Ferenc J ézsef-Tudomárff egyetem. Ha a magyar és királyi jelzőket rövidítve akarjuk Írni, ami meg van engedve, akkor ajánlatosabb ez a rövidítés: Hagy.Kir* De nem lehet kifogásolni ezt sem: J.Kir Dr.Zólnál Béla a/.r.tan .r hozzászólásában kifejti, hogy bármennyire igaza van is a Hör er professzor által védelmezett akadémiai, nyelvészeti és adminisztratív álláspontnak, a céaé kérdése nem ezen dől el, mert a helyesírás sokszor érzelmi kérdés. A francia konvent a forradalmi újítások ellen csak úgy tudta megvédeni a néma © betűt a sző végén, he y kimondotta, hogy nemzeti tulajdon. Ilyen hagy ománymegaz ént olt e tulajdon a Ferenc* József-egyetem neve is. A Ferenc* itt több mint egyszerű keresztnév, mert az uralkodók nem használnak családnevet, kűlömben Habsburg Ferencz Józeef-egyete: t kellene Írnunk. A nép nem is tudja, hogy királya milyen családból való,$oheneollern, Bourbon-, vagy Habsburg-e. A királyok nem sorolhatók be a vezetéknevet viselő polgárok közé, épugy mint a pápák. Megemlíti még, hogy az Akadémiában is annak idején nagy ellenállásra talált a köz» szavak Golféi való Írása; Vargha Gyula például otthagyta az üléstermet, kijelentve, hogy inkább bárd alá hajtja a fejét, de nem mond le a ez z-jéről. A kolozsvári egyetemépület előcsarno-
