Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi kar tanácsülései, 1939-1940, Szeged
1940. január 25. V. rendes ülése
előadott anyagából kellene előirni. Ezzel kettős célt lehetne elérni: egyrészt meg lehetne állapítani, hozott-e a jelölt a középiskolából annyi alapismeretet, amennyi elegendő arra, hogy egyetemi tanulmányokat folytasson, de meglehetne állapítani azt is, hogy a jelöltnek az egyetemi kollégiumok anyagának elsajátításához kellő értelme van-e. Ez a vizsga a dékán elnöklete alatt a szaktanárokból alakítandó bizottság előtt folynék le a szelekcióhoz valóban kívánatos, szigorral. Meggyőződésem, hogy az első vizsgán alkalmazott kellő szigor hire szelektáló hatással lesz és a selejtes elemeket visszatartja a felvételre való jelentkezéstől. Megjegyezni kivánom, hogy selejtes elemek alatt nem okvetlenül az elégségesen éretteket értem. A tanulmányi renden egyébként nem változtatnék. S minthogy a tanárképzés alapjának is a tudósképzést tartom, úgy a tanárjelöltektől, mint a doktorjelöltektől ugyanazt kivánnám. Ez utóbbiak számára, de a tanárjelöltek számára is, előírnám a kötelező kollokviumot, nem éppen a mai tandijmentességi kollokvium mintájára. A tanárképzősök számára a kötelező tárgyakból feltétlenül előírnám. A tanárjelöltek vizsgarendjén közbeiktatott vizsgákkal nem változtatnék. Csupán annyi lenne a változás, hogy a pedagógiai vizsga a tizenkettedik félév végére kerülne. A doktorjelöltektől a szaktárgyból, illetőleg a melléktárgyakból minden félévben kollokviumot, s félévenként legalább egy szemináriumi dolgozatot követelnék, amelyből a melléktárgyakra az egész tanulmányi idő alatt egy-egy esnék. Természetes, hogy ezt azoktól a tanárjelöltektől is megkívánnám, akik doktori fokozatot kivárnak elnyerni. Az abszolutórium kiadását tanárjelölteknél a szakvizsga, doktorjelölteknél a záróvizsga letételétől tenném függővé. E záróvizsga anyaga volna a főtárgy alapismeretei mellett a melléktárgyak egész
