Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi kar tanácsülései, 1939-1940, Szeged

1940. január 11. III. rendes ülése

■X

or- 13- -fiai doktorátus a filozófia és a latingörög nyelvek tanulmányozása nélkül. Minden olyan intézkedés helyes, amely a humanista kultúrát erősiti az egyetemeken és a tanárok nevelésében. Természetes, hogy a doktorátus adományozása a karok diszkrecionális joga. Ezt nem lehet megföllebbezni. De bizonyos elveket mégis meg kell állapítani, különben ellentétek alakulnak ki az egyetemek között. Kern tartom szerencsésnek azt a tervet, hogy tanári alapvizsga pótolhatja az előszigorlatot. A gyakorlatban ez azt jelentené, hogy mindenkinek be kellene számítani a tanári vizsgát szigorlati célokra. A két vizsga nem azonos. A tanári vizsga gyakorlatibb irányú, a szigorlatban pedig olyan tárgyak is szerepelnek, amik a tanári diploma szempontjából - sajnos - mellozhe-Mindezek alapján bátor vagyok a következő konkrét javaslatokat előterjeszteni :

1./ Az abszolutórium csak két előszigorlat és félévenként 3 óra kollokvium vagy gyakorlatokon való dolgozás alapján adható ki. Tárgyai között mindenképen szerepelnie kell a filozófiának, egy klasszikus és egy modern nyelvnek.

Az abszolutórium minden doktori tárgycsoportositásra képesit. Abszolutórium nélkül nem lehet pedagógiai vizsgát tenni .

2./ Tanárvizsga nem számítható be szigorlatnak és nem helyettesíthető szi

3. /Szigorlatokon, tanárvizsgákon lehet résztárgyból is bukni.

4. / Doktorátusi ügyben érdemben végső fokon a Kar dönt."

Dr.Förster Aurél ny.r.tanár ugyan e tárgyban a következő véleményét olvassa fel:

"Csak kiinduló pontnak hajlandó elfogadni a javaslatot. A tanárképző intézetet a Bölcsészeti Kar szervévé változtatni nem helyeselhető törekvés. Bár a törvény

tők.

gorlattal.

J