Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi kar tanácsülései, 1938-1939, Szeged

1939. január 26. V. rendes ülése

2

lio

hálás kegyelettel őrizne meg a kebeléből választott utolsó kolozsvári rektornak hősies emlékét. Kegyeletünk kifejezésére áldozzunk emlékének egy percet egyegy néma fohásszal és csendes visszagondolással...

i

Á Kar Tagjai szomorúan veszik tudomásúl a gyászhírt és felállással hódolnak dr.SCHNELLER István emlékének.

’ A Kar úgy határoz, hogy jegyzőkönyvbe véteti a Dékán megemlékező szavait.

Elnök további beszéde során négy pontban vázolja dr.SCHNELLER István élétének és tudományos munkásságának jelentőségét:

1/ Kolozsvár lakói 1919 május 12- én könnyes szemmel nézték, hogy az E- gyetem galambősz rektorát szuronyos katonák kisérik végig a nyilt utcán, s ő felemelt fővel haladt előttük, mint a lelki erőnek, a magasabb szellemnek, a magyar hazaszeretetnek, a magyar fájdalomnak és reménynek megtestesitője.

2/Az egyetem önállóságért vívott harcét folytatta a Csonkahazában. 1919 november 11-én elnöklete alatt hét régi professzor összeült a budai várban s elhatározták, hogy nem olvadnak a debreceni Tisza István-Tudományegyetembe, hanem minden nehézséggel szembeszállva megkezdik a kolozsvári egyetem külön előadásait a Győri-úti Pedagógium rendelkezésükre bocsátott néhány termében.

Ugyanők vivták ki, hogy az egyetem Szegedre kerüljön.

3/Schneller István az egyetemhez ra-