Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi kar tanácsülései, 1938-1939, Szeged
1939. január 23. A megüresedett magyar művelődéstörténeti tanszék ügyében kiküldött bizottság értekezlete
2 ft* régebbi határozatának ismeretében is bizottságot küldjön ki a művelődéstörténeti tanszék megüresedésévei előállott helyzet megvizsgálására s hogy e bizottság-munkájától függetlenül a tanszék helyettesitéséről a jelen tanév II. felére gondoskodjék. A Kartól nyert feladatunk szempontjából mindenekelőtt azzal kell tisztában lennünk, hogy a magyar művelődéstörténeti tanszék más név alatt Ugyanúgy a magyar történelem tudományos művelését és egyetemi oktatását szolgálta, akárcsak a Karon szervezett s jelenleg is betöltött magyar történelmi katedra. Mikor tehát fenntartásának, vagy átszervezésének kérdésében állástfoglalunk, valójában arról döntünk, hogy szüksége van e az Egyetemnek és a Karnak még egy olyan tanszékre, mely a legsajátosabban nemzeti tudományt, a magyar történetét műveli ? Meggyőződésem szerint a felelet erre a kérdésre sem tudományos tekintetben, sempedig a nemzeti művelődéspolitika általánosabb szemszögéből nézve nem lehet kétséges. Tudományos szempontból nyilvánvaló, hpgy e tudományszak tárgyának terjedelme és differenciáltsága következtében egyetemi igényeknek megfelelően, tehát a források és irodalom teljes ismeretén nyugvó tudományos színvonalon egyetlen tanszék munkássága által nem művelhető és oktatható. A magyar történettudománynak a világháború után bekövetkezett nagyarányú fellendülése természetes specializálódásra vezetett, melyhez a kutfcfanyag megszaporodása, uj módszerek és távlatok alkalmazásának szükségessége adott egészséges alapot. Dilettantizmus, vagy legalább is egy más világból ittfelejtett naiv hit kell ma már ahhoz, hogy valaki egyformán otthon érezze magát a magyar őstörténet bonyolult kérdéseiben s a XVII. századi kormányzattörténet szövevényeiben, az ár-